Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1905
Tartalomjegyzék
52 alapítása, szervezete, ismertető jegyei, tekintélye. Az egyház tanításának forrásai: a Szentírás és a szenthagyomány. — Kk. Vincze-Szentes: Kér. kath. Vallástan. Alapvető hittan. — Tan. Kovács Pius. 2. Magyar nyelv. Heti 3 óra. A magyar nemzeti irodalom fejlődésének ismertetése 1820-tól napjainkig. Jellemző részletek olvasása a tárgyalt írók műveiből és a rájok vonatkozó jelesebb tanulmányokból. Házi olvasmányok: Széchenyi: Hitel. Eötvös: A falu jegyzője. Kemény: Zord idők. Arany: Buda halála. Gyulai: Vörösmarty életrajza. Madách: Az ember tragédiája. — A havonkint feladott házi dolgozatok tételei: 1. Mi teszi a rómaiakat történeti nevezetességű néppé? 2. Kisfaludy Károly vígjátékainak és víg elbeszéléseinek világa. 3. Az érzelem, indulat és szenvedély magyarázata példákkal. 4. Gyulai Pál: „Vörösmarty életrajza“ eszthetikai irodalmunknak miért egyik legkiválóbb müve? 5. Alkotmányos átalakulások a török hódoltság korában. 6. Jósika, Eötvös, Kemény. 7. Az Ember Tragédiájának képei magyarázva. 8. Nyelv- tudományunk fejlődése. — Kk. Váczy: A magyar irodalom története. — Tan. Kürti Menyhért dr. 3. Latin nyelv. Heti 4 óra. — Olvasmányok: 1. Költőiek: Hora- tiusból: Cam. I. 1. 3. 14. 20. 22. 24. 34. II. 3. 7. 10. 14. 15. 17. 18. III. 1. 2. 3. 29. 30. Epod. 1. 2. 7. Sat. I. 6. Epist. I. 20. Epist. ad Pisones 1—178. Cam. saeculare. — 2. Prózaiak: Tacitusból: Annál. I. 1—15. H. 59 — 61. III. 53—54. IV. 32—33. — Emlézés. A római régiségtanból a magánrégiségek s a tanultak kiegészítése és ismétlése. A római irodalomtörténet vázlatos ismertetése, a kiválóbb írók bővebb méltatásával. — Kéthetenkint iskolai írásbeli dolgozat, felváltva magyarból latinra és latinból magyarra Cicero, Vergilius, Horatius és Tacitus műveiből. — Kk. Bártal-Malmosi: Qu. Horatii Flacci opera omnia I. II. Némethy: P. C. Taciti Ab excessu divi Augusti (Annalium) II. I—VI. Bartal-Malmosi: Latin alak- és mondattan. — Tan. Szalay Gábor. 4. Görög nyelv és irodalom. Heti 4 óra. — Olvasmányok: a) Homeros Iliasából: A dögvész. Achilleus haragja (I. 1—317.), Hektor és Andromache. (VI. 369—529.), Achilleus pajzsa (XVIII. 468—617.), Hektor kiváltása (XXIV. 507—558. 704—804.) — b) Platón Apológiájából 1 — 17. 25 — 26. 33. fejezetek. — Tárgyi, alak- és mondattani magyarázatok. A trójai mondakör, az Ilias tartalma és szerkezetének ismertetése. Az Ilias főbb jellemei. A görög bölcselet története. A görög dráma szerkezetének bemutatása műfordítás alapján, történetének vázlatos áttekintése. — Havonkint iskolai írásbeli dolgozatok, amelyeknek tárgya részint magyar szövegnek görögre, részint Xenophon, Homeros és Platon műveiből kiszemelt részleteknek magyarra fordítása volt. — Kk. Csengeri J.: Homeros Iliasa bő szemelvényekben. Horváth Zs.: Platon Apológiája. — Tan. Szalay Gábor-.
