Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1905

Tartalomjegyzék

46

VI. osztály.

Osztályfőnök: Nagy Béni dr.

1. Yallástan. Heti 2 óra. Általános erkölcstan: a természeti és természetfólötti rend; az erkölcsi jó és erkölcsi rossz; a törvény, a lelkiismeret, a szabadakarat és a beszámítás. Különös erkölcstan: kötelességeink Isten, önmagunk és felebarátaink iránt. Állami és családi kötelességek. Egyliázias lelkűlet. — Kk. Vincze-Szentes: Kér. kath. Vallástan. Erkölcstan. — Tan. Kovács Pius.

2. Magyar nyelv. Heti 3 óra. Olvasmányok: a) Iskolaiak: magyar hősmondák, népmesék, legendák és költői feldolgozásaik; népballadák és Arany válogatott balladái; Zrínyi: Szigeti Veszedelem,. Csokonai: Dorottya; költői elbeszélések; J ókai: Sárga rózsa; szemelvények a magyar meseírókból; szatírák; dalok, ódák, elegiák, epigrammák a régi és újabb költőktől; Shakspere: Coriolanus, Moliéré: Fösvény, Herczeg: Három testőr (részletek), Csiky: Proletárok (részletek), Szigligeti: Csikós (részletek), b) Háziak: Vörösmarty: Két Szomszédvár; Sophokles: Antigone; Kisfaludy K.: Kérők; szemelvények Balassa, Csokonai, Berzsenyi, Vörösmarty, Arany, Tompa, Petőfi költeményeiből. — Az olvasmányok elemzése alapján a költői műfajok ismertetése, kapcsolatban az eszthetikai alapfogalmak rövid fejtegetésével. — A havon- kint feladott írásbeli dolgozatok tételei: 1. Toldi Miklós alakja Ilosvainál és Aranynál. (Példa az eszményítésre.) 2. A ballada sajátságai Arany Tetemre hívás c. költeménye alapján. (Iskolai.) 3. Halottak napján. (Elmélkedés.) 4. A Két Szomszédvár személyeinek rövid jellemzése. (Iskolai.) 5. Taníthat-e a költő? 6. Népünk jellemvonásai dalaiban. 7. A víz és szerepe a Föld felületének alakításában. 8. Mily viszonyban vannak egymással a költészet alapformái ? (Iskolai.) 9. A jellemek és helyzetek komikuma Moliére Fösvény c. vígjátékában. — Kk. Négyesy: Poétika olvasmányokkal. — Tan. Madarász Flóris dr.

3. Latin nyelv. Heti 5 óra. Olvasmány: a) Prózai: T. Livius

XXI. könyvéből az 1—6. 13—19. 22—24. 28—35. 38. 43—44. 62., a XXII. könyvből 1—4. 38—39. 45—50. fejezetek, b) Költői: Vergilius Aeneisének I. 1—50. 156—179. 494 -578. II. 1—369. 506—566.

634 — 670. 705—804. versei, c) A Latin Stílusgyakorlatokból a 39. 40. 43. 66. 249. 253. 255. sz. darabok. — Az olvasott részek megfelelő nyelvi, stilisztikai és tárgyi magyarázatokkal; az illető írók életének s müveiknek ismertetése. — A régiségtanból: Róma topográfiája. Hadügyi és vallási régiségek. Havonkint két Írásbeli iskolai dől-