Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1905
Tartalomjegyzék
101 zsefnek, az intézeti templomot ötvenhárom éven át fáradhatatlan buzgósággal és hűséggel szolgáló sekrestyésnek, és március 27-én Kovácsik Pál Vili. oszt. tanulónak lelke üdvéért. Ez utóbbi alkalmakon kívül ünnepélyes szent miséje volt a tanuló ifjúságnak a tanév megnyitásakor, Halottak-napján, szent Imre hercegnek, a magyar kath. ifjúság védőszentjének ünnepén, az intézet kegyuráuak neve napján, karácsony napján, nagycsütörtökön, luisvét és pünkösd napján, szent Alajosnak, a kath. tanuló ifjúság védőszentjének, ünnepén és a tanév bezárásakor, szent Péter és Pál apostolok ünnepén. — Ez ünnepélyes szentmisék, melyek alatt a tanuló ifjúság énekkara, régi magyar és újabb egyházi énekekkel vegyest, válogatott miserészeket vagy egy- egy chorál-misét énekel, évek sora óta kiváló alkalmid szolgálnak arra, hogy a szorosan egyházi énekművészet iráut való érdeklődést és fogékonyságot a tanuló ifjúságban szintúgy, mint általa a hivő-közön- ségben is fentartsák és erősbítsék s a vallásos buzgóságot ez úton is növeljék. — Az ifjúság ünnepélyes miséjét két alkalommal, Quinqua- gesima- és Űrnap nyolcada alatti vasárnap, ősrégi szokás alapján, a főkáptalan egy tagja — ez idő szerint ngos és ft. Debreceni János lapát-kanonok úr — végzi, s a kóruson a főszékesegyház ének- és zenekara szolgál. — A tanári testület vezetése alatt jelen volt a tanuló ifjúság a keresztjáró és az úrnapi körmeneteken, részt vett a nagyböjtöt megelőző három napi, továbbá a nagypénteki és nagyszombati szentségimádásban s nagypénteken a szentsírok látogatását is testületileg végezte.— Istenben boldogult Erzsébet királyasszony halálának évfordulóján, királyunk 0 Felségének neve napján, érsek-fő pásztorunknak a bibornoki birétummal feldíszítése napján és neve napján s az 1848. évi törvények szentesítésének évfordulóján a tanulók a tanári testülettel együtt a főszékesegyházban voltak jelen az ünnepélyes szentmisén. — Nagyheti szentgyakorlataikat, a tanári testülettel egyetemben, április 6—8. napjain tartotta az ifjúság s akkor, valamint Mária neve napjára, szent Imre herceg ünnepén, karácsonyra és szent Alajos ünnepén gyónt és áldozott; de a Mária-kongregáció tagjai közűi voltak számosán, kik a gyónás és áldozás szentségéhez e köteles alkalmakon kívül is többször hozzájárultak. A Magyarok Nagyasszonyáról nevezett Mária-kongregáció a bíboros-érsek főpásztornak, Párvy Sándor dr. szepesi püspöknek s az intézet kegyurának, a zirci apátnak, védelme és a főkáptalan pártfogása alatt működött vallásos célja megvalósítására, tagjainak az isteni félelemben való megszilárdítására. Gyűlésein imádság, ének, lelkiolvasmány, szavalat és szentbeszéd szolgált a tagok buzdítására. A kongregáció tagjainak száma 100. — A kongregáció élén Kovács Pius tanár-elnök állott, tisztviselői pedig a következők voltak: ifj.
