Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1904
Tartalomjegyzék
13 a drámának, még erősödhetik a színpad lévén, a költői becs rovására. A hatásvadászó romantikus drámák egyik uralkodó jellemvonása, hogy még kirívóbbá teszik a költői igazságszolgáltatást, amely a gonoszság bukásában és az erény diadalában nyilatkozik meg. A lélektanilag nem igazolható, szinte hajmeresztő borzalmasságok, rendkívüli helyzetek, csak azért vannak kiélezve, hogy az össze-vissza rémítgetett nézőnek annál jobban essék a gonoszság bűnhődése, — valamiképen az ártatlanságnak könnyezésre indító meghurcoltatása is csak azt mozdítja elő, hogy kellemesebb érzést okozzon győzelme, amelynek feltétlenül be kell következnie. Gondoljunk csak például a szegény Grizeldisz történetére, amely a magyar széphistóriából is ismeretes.1 A szegény asszony alakja, akinek hűségét és szerelmét a legképtelenebb tortúrákkal teszi próbára férje, s aki végűi teljes mértékben elnyeri a jól kiérdemelt boldogságot, a legnagyobb hatással járja végig Európaszerte a színpadokat. Nálunk is megkönnyezik sorsát, s jóleső érzéssel fogadják boldogulását minden további gondolkodás nélkül. Csak a finomabb érzésű Bajzának jut eszébe, hogy játékszíni krónikájában kikeljen a lélektani lehetetlenségek ellen, amelyek a hatás kedvéért egymásra vannak ebben a történetben halmozva.2 Annak bizonyítására hozom ezt fel, hogy a szini hatásra való szertelen törekvés, mikor tönkre teszi a belső igazságot, tehát a mű költői becsét, nem zárja ki ezzel mindjárt, szükségképen és tökéletesen a költői hatást. Legalább is addig nem, amíg a színi hatás a költői igazságszolgáltatás kirívóbbá tétele körül forog. A dráma fejlődésének ezen a fokán, amelyet a romantikus dráma képvisel, még így áll a dolog. A színi hatás elve lassankint annyira állandósúl, hogy a költők többé nem az életet, hanem a színpadot tanulmányozzák s a szív titkai helyett a színészek tehetségeit. Egyre határozottabb formában merül fel a kérdés, hogy a drámai müvekben az irodalmi becs csak másod fontosságú-e ? Vájjon a főgondot az érdekes cselekményre kell-e fordítani még a költészet, az igazság, a józan értelem s írói művészet 1 História regis Volter. 1539-ből. Szerzője Istváüfi Pál. s Grizeldiszről Halm Frigyes német író írt drámát. Bajza úgy ezeu, mint a Vadon fia című darabja ellen kikel. Ez utóbbi a szerelem hatalmát magasztalja, előadván, hogy egy nomád csapat vezérét, aki fegyvereiben, férfiúi erejében találja minden dicsőségét, hogyan változtatja rövid idő alatt egy görög leány valóságos anyámasszony-katonájává. Bajza szerint: „Vagy nem kell vala olyannak festeni őt, minőnek festve van meghódít- tatása előtt, vagy meghódíttatását nem kell a végletekig vinni, ez a dolog veleje.“ E szempontból kel ki pl. ltaupaeh Királyleány mint koldúsnő c. színműve ellen is, melyben egy atya leányát csupa szeretetböl egész az irtózatosságig kínozza. Egy egész sereg nép, egy egész királyi udvar egyesül egy szegény leány gyötrésére és ámítására, a nélkül, hogy csak egy is találkoznék, aki keresztényileg könyörülvén rajta, megsúgná, hogy mindaz, ami vele történik, csak játék és ámítás! — Bajza József Összegyűjtött Munkái. V. 180. s köv. 1.
