Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1903
Tartalomjegyzék
96 A Magyarok Nagyasszonyáról nevezett Mária-kongregáció az érsek-főpásztornak, Párvy Sándor dr. szepesi püspöknek s az intézet kegyurának, a zirci apátnak, védelme és a főkáptalan pártfogása alatt működött vallásos célja megvalósítására, tagjainak az isteni félelemben való megszilárdítására. Gyűlésein imádság, ének, lelki olvasmány, szavalat és szentbeszéd szolgált a tagok buzdítására. A kongregáció tagjainak száma száz egy volt. A jelöltek ünnepélyes felavatási szertartását ngs. és főtiszt. Katinszky Gyula prépost-kanonok űr végezte május hó 29-én az intézet templomában, az ifjúságot hálára kötelező szeretettel, az összes tanuló ifjúság és nagyszámú ájtatos érdeklődő jelenlétében. A kongregáció élén Markovits Bálint dr. elnök állott, tisztviselői pedig a következők voltak: felügyelő: Altorjay Sándor VIII., segédfelügyelők: Kovács Géza és Imregh Lajos VII., titkár: Steiger József VII., kápolnaőr: Simonyi Vencel VII., felolvasó: Fehér Lajos VI., jelöltek mestere: Kósa Kálmán VI., orgonista: Mü 11 er Viktor V., ajtóőr: Polánkay László IV., tanácsosok: Kalocsay István VI., Ficzere István V., Kopni czky János IV., Máj zik Viktor III. oszt. tanulók. — A kongregáció egész évi működéséről részletesen külön füzet, az értesítő, szól. Fegyelmi szempontból az intézet állapota a tanév első felében igen megnyugtató volt, amennyiben a gyermekkorral járó meggondolatlanságból és könnyelműségből származó kisebb jelentőségű megbot- lásokon, a túlságos elevenségből eredő aprósabb civódásokon s itt-ott a kedvezőtlen házi környezet befolyásából magyarázható hazudozásokon és nyerseségen kívül semmi aggodalmat keltő rendszegés nem adta magát elő, azt a rég nem tapasztalt jelenséget kivéve, hogy három kisebb tanulóban, külső csábítás folytán, az iskolakerülésre való hajlandóság kezdett mutatkozni. A második félév közepén azonban néhány serdültebb tanulónak szorgalom és előhaladás tekintetében felötlő hanyatlása méltán azt a gyanút keltette a tanári testületben, hogy a házi felügyelet rájok nézve nem áll összhangban az iskolai fegyelemmel. A szorgosabb utánjárás csakugyan ki is derítette, hogy a hanyatlás oka némely szülő és szállásadó gondatlanságában, sőt egy szülőnek egyenesen vétkes meggondolatlanságában rejlett, amennyiben t. i. az utóbbi egyenesen alkalmat adott az illető tanulóknak arra, hogy a városon kívül levő helyiségben mulatozásra összegyűljenek s oda részint pénzösszeadás útján egy közeli korcsmából, részint az egyik mulatozó tanuló atyjának pincéjéből titkon bort hordjanak. Annál fájdalmasabban esett ez a tanári testületnek, mert a jelzett helyiség körül gyakrabban megforduló szülők közül, akiknek tudomásuk volt az összejövetelekről, azok sem siettek a könnyen végzetessé válható baj orvoslására azzal, hogy az igazgatóságot figyelmeztették volna, hanem ál
