Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1903

Tartalomjegyzék

4 falára finom rajzú, kellemes színű akvarelleket akasztunk. A képtá­rakban az olajfestmények mesés koloritjában gyönyörködünk. Éksze­reink, szőnyegeink, drágaköveink értéke színöktől és színök ragyogá­sától függ. A szín nem olyan lényeges, mint az alak, mint a rajz; de a szín teszi a tárgyakat bájossá, kellemessé. Ha valamely festményben hibás a rajz, azt megbocsátjuk; de ha rosszak a színek, akkor elfordulunk tőle. A színek ékesítik s finoman eltakarják a tárgyakat. Eltekinthe­tünk a test karcsúságától, az arc finom rajzától, ha kellemes színek­ben gyönyörködhetünk. A színeknek lebilincselő varázsa nem kis mértékben segítette elő azt, hogy a színek fizikai tulajdonságaival s művészi hatásuk feltéte­leivel ma már meglehetősen tisztában vagyunk. A mély gondolkodású mathematikusok szellemesen kifejtették a fény s a színek gyönyörű elméletét. Fáradhatlan fizikusok kísérleti úton megállapították a színes sugarak minden tulajdonságát. A művészek génieje, a tudományos eredményeket felhasználva, megalkotta a színek legcsodálatosabb har­móniáját. — A tudományos kutatásoknak a színekre vonatkozó ered­ményeit óhajtom a következőkben vázlatosan megismertetni. A bennünket környező tárgyakat mi csak akkor látjuk, ha a rólok jövő fény szemünk retináját éri. A retina csodálatos fala t. i. azzal a titokzatos tulajdonsággal bir, hogy a fénybehatások következtében agyvelőnkben a látás érzetét kelti. A retinán a tárgyak képe mozaik- szerüen keletkezik. A tárgy minden pontjáról érkezik egy fénysugár a retinára, mely a tárgy egy pontjának színes képét odarajzolja. A retina fala művészies alkotásu idegelemekkel van kirakva. Ezen idegelemek finom idegrostok kapcsán az agyvelővel vannak összeköt­tetésben Ezeket az elemeket a rájok eső fény izgatja. Ha az ideg­elemekre a külvilágból csak egy-egy benyomás érkezik, akkor a kül­világ annyi pontját látjuk, ahány idegelem van a retinán. Ha azonban egynél több benyomás esik egy elemre, akkor ezeket már nem tudjuk megkülönböztetni. Ha például egy rézmetszetet nagyobb távolságból nézünk, akkor nem látjuk a sötét vonalak és a világos közök válta­kozását, hanem egybefolyó, változatos árnyékolást látunk. A fénylő vagy megvilágított tárgyakról szemünkbe érkező fény­sugár a fizika törvényeinek hódol. A fény szemünkbe egyenes vonalban érkezik. Szemgolyónk a sugarakat épen úgy töri meg, mint az üveg­lencse, melynek vele egyenlő törésmutatója van. A retinán végbemenő folyamat azonban már egészen az élő organizmustól függő fiziológiai folyamat. Hogyan lesz az éther rezgő mozgásából szín, ez már nem fizikai, hanem fiziológiai folyamat. De még egyéb is kell a látáshoz. A gyermek retináján a tárgyak épen olyan képe keletkezik, mint a felnőttekén; a gyermek kicsi kezével mégis el akarja érni a hol­I

Next

/
Thumbnails
Contents