Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1903
Tartalomjegyzék
46 (lésének ismertetése 1820-ig-, az egyes korszakok művelődéstörténeti jellemzésével s a magyar nyelv rendszerének s történeti fejlődésének áttekintésével. — A havonkint feladott házi dolgozatok tételei: 1. A műveltségnek milyen fokán állottak a honfoglaló magyarok? 2. Krónikásaink fontossága történeti és költői szempontból. 3. A kér. középkor szelleme hogyan tükröződik vissza irodalmi emlékeinkben? 4. Az inga és alkalmazása. Fizikai értekezés. 5. A Murányi Venus és a Zrinyiász. Egybevetés tárgy, szerkezet, jellemzés, nyelv és verselés szempontjából. 6. Az ókori irodalom felélesztésének milyen hatása volt Európa népeire? Művelődéstörténeti értekezés. 7. Kisfalud}^ Sándor regéinek közös sajátságai. (Az olvasott regék alapján.) 8. Kuruc táborban. Művelődéstörténeti kép az olvasott költemények alapján. Főúri lakodalom a XVII. században. (Apor Metamorphosis Transsylvaniae c. müve alapján.) 9. Milyen eszmeáramlatok mutathatók ki régibb irodalmunkban ? — Kk. Váczy: A magyar irodalom története. — Tan. W erne r Adolf dr. 3. Latin nyelv. Heti 5 óra. Olvasmányok: a) Sallustius Bellum Jugurthinumából szemelvények; b) Vergilius Aeneisének VI. énekéből szemelvények, a VIII. énekből Aeneas pajzsa (630 — 731), a IX. énekből Nisus és Euryalus (176—449.) c) Cicerónak Catilina ellen tartott első beszéde, megfelelő nyelv- és mondattani, stilisztikai és tárgyi magyarázatokkal, az írók életének és működésének ismertetésével, d) Az irályképző gyakorlatokból a 198 — 201. 203—204. 206—209. sz. darabok az alak- és mondattan ismétlésével. — A római régiségekre vonatkozó ismeretek rövid összefoglalása. — Havonkint két iskolai írásbeli dolgozat., felváltva magyarból latinra az olvasmányok alapján , és latinból magyarra Sallustius-, Vergilius- és Ciceróból. — Kk. Pecz: De bello Jugurthino etc. Pirchala: Vergilii Aeneidos 11. I—XII. Dávid: Ciceronis orationes selectae. Vagács-Schiebinger: Latin irály képző gyakorlatok. Bartal-Malmosi: Latin alak- és mondattan. — Tan. Werner Adolf dr. 4. Görög nyelv és irodalom. Heti 5 óra. — Költői olvasmányok Homeros Odysseiájából: Athene és Telemachos (I. 1—28. 81—324.) Telemachos útrakelése (II. 260—434.) A Kyklops (IX. 215—566.) A halál országában (XI. 1—233.) A Seirenek, Skylla és Charybdis (XII. 143—259.) A hű Eumaiosnál (XIV. 1 — 198.) Az öreg Laertes (XXIV. 280—360.) — Prózai olvasmányok Herodotosból: Kroisos és Solon. Kroisos bukása. Kyros történetéből 3—13. Polykrates története. A maratlioni ütközetből 15—17. — Homeros életének s a homerosi kérdésnek ismertetése. A görög történetírás fejlődése s történetének rövid áttekintése. Herodotos élete, írói jellemzése. Az olvasott müvek szerkezetének méltatása. Az Odysseia főbb jellemei. Olvasmány közben a szükséges nyelvtani, stilisztikai és tárgyi magyarázatok.
