Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1903

Tartalomjegyzék

44 volt irodalmunkra az ó-klasszikai irodalom? 2. Az elegia-költés kifejlő­dése. 3. Az „Antigone“ tartalma s meséjének helye a Labdakidák mondakörében. — Kk. Badics: Magyar irodalmi olvasókönyv II. Csiky Gergely: Sophokles Antigonéja. — Tan. Ma ez ki Valér dr. 6. Német nyelv. Heti 3 óra. — Olvasmányok: a) prózaiak: Charakter der Germanen, Erfindung der Buchdruckerkunst; b) költőiek: Die Bürgschaft, Der Fischer, Der Zauberlehrling, Der Schatzgräber, Der Totentanz, Die Sonne bringt es an den Tag; c) magyarból németre való fordításul: A bűnöst a fa is elárulja, Az utolsó Árpád. — Ezek alapján az alak- és mondattan rendszeres ismétlése, az összetett mon­datok tüzetes ismertetése. Beszédgyakorlatok. A ballada története a németeknél. — Kéthetenkint isk. írásbeli dolgozat. — Kk. Szemák: Német olvasókönyv III. r., Schack: Magyar szöveg német fordításra. — Tan. Rád vány i Teofil dr. 7. Történet. Heti 3 óra. A modern nemzetek, a pápaság, a középkori római császárság és a modern államok megalakulása. A hűbériség és a keresztes háborúk. A középkori intézmények bomlása. A renaissance és a humanismus. A nagy felfedezések. A reformáció és az ellen-reformáció. A vallásháborúk. A megfelelő földrajzi, művelődési és Magyarországgal kapcsolatos történeti viszonyok ismertetése. — Kk. Vaszary: Világtörténelem. II. r. — Tan. Miskovics Elek. 8. Természetrajz. Heti 3 óra. Az ásványok leírása, alaki, fizikai és kémiai tulajdonságaik alapján, tekintettel gyakorlati hasz­nukra. Kristályok és kristályrendszerek. A levegő és viz tulajdonsága, összetétele, szétbontása. Fizikai és kémiai tünemény. Vegyiilet, keve­rék, elegy fogalma. Vegysulytani törvények, Atom és molekula fogalma és súlyának meghatározása. Kémiai képletek. A vegyületek meg­nevezése. Kémiai átalakulások és feltételeik. Kémiai egyenlet s ezek alapján egyszerűbb stoechiometriai feladatok megoldása. A gyök fogalma és felosztása. Kémiai értéküség. Bázisok, savak és sók fogalma. Ásványként előforduló és közönségesen ismert mesterséges sók,.tekin­tettel kémiai sajátságaikra és alkalmazhatóságukra. Az egyszerű és összetett alkotórészek felismerésének módjai. Összefüggés az ás­ványok kémiai összetétele, alakja és fizikai tulajdonságai között. A fontosabb széntartalmú ásványok. Égés, korhadás, rothadás. Szénvegyü­letek. A föld felszínének változásait előidéző tényezők. A viz kémiai és mechanikai működése, kőzet alkotása. Vulkanizmus. A vulkáni műkö­dés hatásai és anyaga. Kövületek és jelentőségük. — Kk. Szterényi: Ásványtan és chemia. — Tan. Kovách Demjén. 9. Ma the matik a. Heti 4 óra. Algebra: A hatványozás álta­lánosítása; a negatív és zérus kitevőjű hatványok; számrendszerek. — A gyökökre vonatkozó műveletek általános tárgyalása; a tört kitevőjű hatvány. A logaritmus és logaritmus rendszerek. Briggs-féle loga­

Next

/
Thumbnails
Contents