Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1903

Tartalomjegyzék

44

volt irodalmunkra az ó-klasszikai irodalom? 2. Az elegia-költés kifejlődése. 3. Az „Antigone“ tartalma s meséjének helye a Labdakidák mondakörében. — Kk. Badics: Magyar irodalmi olvasókönyv II. Csiky Gergely: Sophokles Antigonéja. — Tan. Ma ez ki Valér dr.

6. Német nyelv. Heti 3 óra. — Olvasmányok: a) prózaiak: Charakter der Germanen, Erfindung der Buchdruckerkunst; b) költőiek: Die Bürgschaft, Der Fischer, Der Zauberlehrling, Der Schatzgräber, Der Totentanz, Die Sonne bringt es an den Tag; c) magyarból németre való fordításul: A bűnöst a fa is elárulja, Az utolsó Árpád. — Ezek alapján az alak- és mondattan rendszeres ismétlése, az összetett mondatok tüzetes ismertetése. Beszédgyakorlatok. A ballada története a németeknél. — Kéthetenkint isk. írásbeli dolgozat. — Kk. Szemák: Német olvasókönyv III. r., Schack: Magyar szöveg német fordításra. — Tan. Rád vány i Teofil dr.

7. Történet. Heti 3 óra. A modern nemzetek, a pápaság, a középkori római császárság és a modern államok megalakulása. A hűbériség és a keresztes háborúk. A középkori intézmények bomlása. A renaissance és a humanismus. A nagy felfedezések. A reformáció és az ellen-reformáció. A vallásháborúk. A megfelelő földrajzi, művelődési és Magyarországgal kapcsolatos történeti viszonyok ismertetése. — Kk. Vaszary: Világtörténelem. II. r. — Tan. Miskovics Elek.

8. Természetrajz. Heti 3 óra. Az ásványok leírása, alaki, fizikai és kémiai tulajdonságaik alapján, tekintettel gyakorlati hasznukra. Kristályok és kristályrendszerek. A levegő és viz tulajdonsága, összetétele, szétbontása. Fizikai és kémiai tünemény. Vegyiilet, keverék, elegy fogalma. Vegysulytani törvények, Atom és molekula fogalma és súlyának meghatározása. Kémiai képletek. A vegyületek megnevezése. Kémiai átalakulások és feltételeik. Kémiai egyenlet s ezek alapján egyszerűbb stoechiometriai feladatok megoldása. A gyök fogalma és felosztása. Kémiai értéküség. Bázisok, savak és sók fogalma. Ásványként előforduló és közönségesen ismert mesterséges sók,.tekintettel kémiai sajátságaikra és alkalmazhatóságukra. Az egyszerű és összetett alkotórészek felismerésének módjai. Összefüggés az ásványok kémiai összetétele, alakja és fizikai tulajdonságai között. A fontosabb széntartalmú ásványok. Égés, korhadás, rothadás. Szénvegyületek. A föld felszínének változásait előidéző tényezők. A viz kémiai és mechanikai működése, kőzet alkotása. Vulkanizmus. A vulkáni működés hatásai és anyaga. Kövületek és jelentőségük. — Kk. Szterényi: Ásványtan és chemia. — Tan. Kovách Demjén.

9. Ma the matik a. Heti 4 óra. Algebra: A hatványozás általánosítása; a negatív és zérus kitevőjű hatványok; számrendszerek. — A gyökökre vonatkozó műveletek általános tárgyalása; a tört kitevőjű hatvány. A logaritmus és logaritmus rendszerek. Briggs-féle loga