Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1903
Tartalomjegyzék
25 üveget igen könnyen állíthatjuk úgy, hogy a felülről ránéző szem a függélyes kartonlapra rajzolt gyűrű tükörképét a vízszintes kartonon lévő, s a színes üvegen keresztül közvetlenül szemlélt gyűrű mellett látja. Ekkor a tükörképet az üveg színében, a másikat pedig ennek kiegészítő színében látjuk. Ha az üveg vörös, akkor a tükörkép szintén vöi’ös, a másik pedig zöld. Pedig ezen utóbbinak szürkésnek kellene látszania a vertikális lapról szembejövő fehér fény miatt. Itt ismét nyilvánvaló, hogy Ítéletünk téved. A zöld szín illúziója ez esetben oly erős, hogy attól még a leggyakorlottabb szemű fizikus sem tud szabadulni. íme a kontraszt-színjelenségek főbb típusai és azok vázlatos törvényei. Tagadhatatlan, ezek a színjelenségek között a legszubjektíveb- bek, de nem a leghatástalanabbak. A természetben oly gyakran előforduló finom és hatásos kontrasztok lelkűnkben felébresztik az utánuk való vágyat. Tudjuk, hogy bizonyos színek nincsenek ott, ahol azokat látjuk; mégis keressük őket, s jól esik, ha megtaláljuk. A festőművésznek ezzel számolnia kell. Ha a kontraszt-hatásokat képein fel nem használja, akkor lehet azon sok szín és tarkaság, de nincs nyugalom s harmónia. *) * * # Végig haladva a spektrális színek színes ragyogásától a kontraszt- hatások bűvös hatalmáig, megismertük a-színérzetek felkeltésének különböző módjait. Láttuk, hogy azok a csodás s titokzatos hullámok hogyan rezegtetik meg látóidegeinket. De nemcsak retinánkat, lelkünket is megrezegtetik. A színek káprázatos világa szemünk szivárványán keresztül lelkűnkhöz szól. A ragyogó színek lelkesedést ébresztenek bennünk. A tüzes, izgató színek szenvedélyünkre hatnak. A sötét szinek fájdalmat, a világosak örömet fakasztanak szívünkben. A rózsaszín a legintimebb, a legmélyebb, a liliom s búzavirág keveréke legártatlanabb s legnemesebb érzelmeink beszédes kifejezője. A szín Istennek étherhullámokban rezgő szózata, lelkünk e szózatnak megszentelt temploma. *) A kontraszt-színek részletes tárgyalása megtalálható a kővetkező munkákban : Chevreul: Des couleurs. N. Rood: Theorie scientifique des couleurs. H. Helmholtz: Handbuch der physiologischen Optik. Dr. W. V. Bezold: Die Farbenlehre im Hinblick auf Kunst und Kunstgewerbe. Talferner Béla: Szín és szíuharmóuia.
