Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1903
Tartalomjegyzék
100 József, Lollok Sándor VIII. o. t. A testőrség tisztje: Altorjay Sándor VIII. o. t. Az apródok vezetői: Póta Aladár IV., Joób Jászló II. o. t. József többi testvére, apródok, testőrök, rabszolgák, udvari népség. Az I. és III. felvonás színhelye: József palotájának előcsarnoka Memphisben; a II. felvonásé: szabad térség az izraeliták táborában a város kapui előtt. A darabban előforduló zene- és énekszámok: Az I. felvonásban: Az opera nyitánya. József románca: „Még mint ifjú“... Az egiptomiak dicsőítő éneke: „Zengjétek“. A IT. felvonásban: Közjáték. Az izraeliták reggeli imája: „Nagy Istenünk“. Finale: „Nincs dicsőbb“. A III. felvonásban: Közjáték. Az apródok kara: „Szent nevét“. . . Finale Verdi Aida operájából: „Fennhangon áld s magasztal“. Az énekszámokat a cs. és kir. 5-ik gyalogezred zenekara kiséri. Breznay Imre érseki finevelő intézeti tanár, a Hevesvármegyei Hirlap 1904. ápril 21-iki számában többi közt ezt írta az előadásról: A „József Egiptomban“ című énekes bibliai dráma, melyet szombaton és vasárnap láthattunk, ideális iskolai dráma. Etienne Henri Mehul-nek „Joseph“ czírnű bibliai tárgyú komoly operájából (1807.) dolgozta át Küzdy Aurél, egri ciszt. r. tanár. Határozottan érdemes, derék munkát végzett az átdolgozással, illetve fordítással. Olyan finom, diszkrét a tárgy, olyan kerekded a darab, jambusai és nyelvezete oly tökéletesek, hogy szerintem kár volna e muukát a nyilvánosság elől elvonni. Lehetetlen, hogy ez a darab maradandó nyomokat ne hagyna az ifjúság lelkében, lehetetlen, hogy a nemesítő hatás elmaradhasson. Hisz’ mi, felnőttek is — nem szégyellem bevallani — könnyeztünk ezen az egyszerű történeten. Pedig ismerős a tárgy, hisz’ hat éves korunktól fogva könyv nélkül tudjuk minden részletét. Az újság tehát nem ingerelt. Hiányzik a darabból a nő, a ki pedig a színi hatásnak szinte elengedhetetlen kelléke. A női szereplő hiányát észre se vettük. Nincs a darabban szerelem se, ez a leghatalmasabb emberi érzelem. Ennek hiányát se éreztük. Csak szer etetet láttunk, de azt azután fölmagasztosúlt alakjában. A gyermek és szülő, a testvér és testvér kölcsönös ragaszkodása: ez az alapeszme. Ezt az örök emberi érzelmet egy pillanatra legyőzi a gyűlölet szenvedélye. A megbomlott egyensúly hosszas tépelődések, az őrjöngésig menő lelkiismeret- furdalások után előttünk áll helyre. Ez a darab cselekvénye. A mesét nem is mondom; ezt fölösleges ismételnem. Mindez pompás színen folyik le. Az igazgatóság L in hart budapesti színházi festővel készíttette a József pompás termét és a még pompásabb memphisi táj képét. Stílszerű, értékes jelmezek emelték a hatást, amennyiben ily külső és tisztes eszközökkel fokozni lehet a minden ízében sikerűit előadást.
