Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1902

Tartalomjegyzék

38

vagyon szent Katharinai Pater Franciscanusoknak említett Érsekségh- től, asztat múlt esztendőkben tartatott mód szerint, Quietantia eránt, plenarie exolvalyiak, Külömbet se cselekedvén. —Datum Senthe várában die 30. septembris, an. 1704.“ ')

Az uralkodók a német katonáktól okozott károk megtérítését ígérgetik meg. Azonkívül állandó évi pénzsegélyben részesítik a nekik nagy szolgálatot tevő ferenczeseket. Már II. Lajos a pozsonyi kon- ventnek az udvari kamarából évi 200 forintot adott. Ezt megerősíti I. Ferdinánd 1558-ban, Kudolf 1603-ban, II. Ferdinánd 1634-ben a szűk idők miatt csak évi nyolczvan forintot engedélyez kenyérre és sóra. Lipót, majd III. Károly korában az évi adomány káromszázötven forintra rúg. 2)

A XVII. században főpapjaink s főrangú családaink pártolják a koldúlórendeket. Többen a harmadrendiek közé állanak be, a tehetősebbek birtokaikon az elhagyott konventeket restaurálják, vagy újabbakat alapítanak. Az alapítóoklevelek bizonyítják, hogy mintegy két oldalú szerződés létesült a főrangúak és a ferenczesek között; azok anyagiakkal biztosítók a konvent jövőjét, ezek meg szellemi, lelki viszontszolgálatra kötötték le magukat. A főurak a ferenczesek telepítésénél nemcsak magukra és családjokra gondolnak, hanem alattvalóiknak, a népnek, boldogítására is törekesznek. Erdődy Kristóf és neje Ungnad Mária alapítják 1618-ban szent Katalin kolostorát, Pázmány Péter saját költségén építteti az érsekujvárit, a mely templomának alapkövét 1626-ban tették le. Jakussics György veszprémi püspök 1635-ben ajánlta föl a mariánusoknak Pruszk konventjét, Battyáni Ádám gróf 1641-ben emelte a németujvárit. 1652-ben kebelezték be a tartományba Malaczkát, melyet Pálffy Pál gróf alapított.3) Még nagyobb arányú a konvent- alapítás a felszabadító török hadjárat után. Olyannak óhajtották ekkor főuraink s főpapjaink Magyarországot, mint azt Pázmány a szerzetes- rendekről írt történeti értekezésében megrajzolja. „Engem szeretett hazám egykori virágzó állapotának emléke emel és vigasztal. Mily szép és örvendetes dolog volt látni a nagyszámú kolostorokat, melyek mint megannyi jól elrendezett őrhegyek őrizték az ország üdvösségét. Lakóik imádságokkal, könnyekkel, böjtöléssel és a szerzetesi élet egyéb ájta- tosságaival leesedezték Isten kegyelmét, eltávoztatták haragját s erős falak gyanánt vették körül Isten házát. Nemzetünk ily módon az isteni pártfogás alatt boldog béke s jólét ölében élt . . .

Főuraink lelkesedtek azért, hogy Magyarország hitében újra egységes legyen s versenyezzen vallásos buzgalomban Európa katholikus

■) Pozsonyi archívum. Közölve Balázsovits i. m. 187. 1.

2) A pozsonyi konvent jövedelmei. Kosa i. m Conventus Posoniensis.

3) Kosa i. m. az említett konventeknél.