Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1902

Tartalomjegyzék

36

az Isten igéje, a malasztnak és igazságnak árja száll belé. Te áldott szó, mely megittasítod a szíveket. Te édességes beszéd, mely a szenvedő lelkek bensejében vigasztaló reményt keltesz. Oh, te szomjas lelkeket üdítő szó!“ Hogy a szónokok betölthessék hivatásukat, megvizsgálják őket1) s úgy jelölik ki szükség szerint a kolostorok magyar és német szónokait. Pozsony, Nagyszombat, Győr székesegyházaiban is ők szónokolnak.2)

A ferenczesek sikeres működését előmozdítják az általuk emelt „fraternitas“-ok, testvérületek. A fraternitasokban testet ölt a vallásos kor hő vágya. így bárki részesülhet a szerzetesi élet érdemeiben annélkül, hogy teljesen szakítva a világgal a kolostor falai közé temetkeznék. Férfiak, nők, szegények, előkelő főurak törekesznek arra, hogy a rend lelki javaiban, a mise, böjt, ima, virrasztás, elmélkedés lelki hasznában részesüljenek. Pozsonyban 1461-ben alakúit Szűz Mária társúlata, melynek II. Pius 1464-ben megadta „Literae Confraternales“ iratában, hogy a rend érdemeiben részesülhetnek. A társúlat évenkint tizenöt forintot fizetett a kolostor ruhatárára s más kötelezettséget vállalt magára, miért a ferenczesek viszontszolgálatra kötelezték magukat.3) Űgyanott 1502-ben létesült „Szent Sebestyén társúlata“, melynek a kolostorhoz való viszonyát Udalrik gvardián rendezte. Megvolt „Szent Antal társulata“, melynek VII. Sándor pápa 1663-ban „Sicut accepimus“ bullájában búcsúkat engedélyezett. Minden hétfőn, litánia előtt, megtartották a szent Antal-féle körmenetet, melyet utóbb Caraffa Károly, bécsi apostoli követ megerősített. Pozsonybau volt „a kordaviselő atyafiak“ főtestvérűlete. 1630-ban Galbiato Antal commissarius generalis volt a kezdője s innen terjedt el a többi kolostorba, városokba, sőt falvakba is.4) Majd minden konventben felállítják „Szent Ferencz harmadik rendjét“ a világiak számára s tömegesen szerkesztik s küldik szét a XVlI-ik században a ferenczesek a kinevezési okiratokat. Nagyszombatban „Krisztus teste társulata“ volt híres, melyet XIII. Gergely pápa 1579-ben Stancsics Konstantin ferenczes kérelmére a római társulatnak adott búcsúkban részesített.5)

A ferenczeseket a XVII. század háborús idői arra késztették, hogy egyesek elhagyják a kolostort s a népnek missiót tartsanak. Ott találjuk őket a táborban is. I. Ferdinánd decretuma kötelezi őket arra, °) hogy minden kolostorból két pap menjen a táborba, hirdesse az evangéliumot, hallgassa meg a katonák gyónását s lelkesítse őket. Az 1683. káptalan kijelöli a tábori káplánokat. Ezért jegyezték

l) Aota Capit. 1083. — 2) Kosa i. m. az említett kouventeknél. — s) Protocolliim Conventus Posoniensis — 4) Kosa i. m. Conventus Posonieusis. — 6) Kosa i. m Conventus Tyrnaviensis.

e) Deeret. 5. „Monachi duó e quolibet Monasterio prodeant ad castra, ut evangélium Dei Oastrensibus praedicent, vitia eorrigaut, Confessiones audiant, et pro fide Christi fortiter defendenda milites animent.“