Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1902
Tartalomjegyzék
30 IV. FEJEZET. Esterházy Pál dicsérete a mariánus ferenezesekről A rendi kormányzat. Klastromi élet. Ferenezes legendák, példázatok. Néphagyomány. Ferenczes szónokok. Confraternitások. Tábori papok. Mebemet basa levele 1663. Bercsényi resolutiója 1704. Uralkodók pénzadománya. Főúri alapítványok. Pál a boldogasszonyi klastromot megnagyobbítja s melléje két tornyos templomot emel. A kismartoni kalvária-hegyi kolostor. Csodatevő képének története. Sümeghen misealapítvány. A ferenezesek Pál birtokain : Csepreghen és Rőthön. Esterházy Pál nádor dicsérete, hogy „éjjel-nappal Isten dicsőségén s a lelkek üdvösségén fáradoznak“, valóban ráillik a mariánus ferenczesekre. Azok a sebek, melyeket a vallási küzdelmek, török idők, pártharczok „temporum iniuria, inimica manus haereticorum“ ütöttek tartományukon, már begyógyultak. A konventek számának gyarapodásával megerősödik a rendi kormányzat és a szerzetesi szellem. A házak élén guardiánok állanak, ők a konvent életének valódi irányítói, kiket a testvérekkel a szeretet köteléke fűz össze. A hármas szerzetesi fogadalom egyenjogúsítja a rend tagjait, a kolostor falai között eltűnnek a társadalmi osztályok, mindenkinek a regula és a campana csengő hangja parancsol. A kolostorokat a fegyelem őrei, custosok, megvizsgálják s az egész szerzetesi tartományt a minister provinciális kormányozza a melléje választott tanácsosokkal, definito- rokkal. Az elöljárók mandátuma csak néhány évre szól, a tartományfő alárendeltjeinek nem annyira ura, mint inkább szolgája, „ministere.“ Tartanak évenkint időközi, három évenkint pedig tartományi gyűléseket, melyek főhívatása az, hogy az ősi szellemet a sas éber szemeivel őrizzék, a tartomány és a házak ideiglenes vezetőit kijelöljék. Összeköttetésben vannak még a mariánusok a ferenezesek egyetemes káptalanjával s a rend egyetemes fejével, a generalis ministerrel is; időközönkint tartományukba ellátogat a commissarius, teljes hatalommal megbízva, hogy meggyőződjék arról, vájjon egységes szellem uralkodik-e az egész világon mindazok közt, kik Szent Ferencz szabályai szerint a szigorú erényekre, az aszketikus életre szánták magukat. A rendi gyűlések a XVII. században a ferenezesek külső-belső életére sok üdvös határozatot hoztak. A szerzetesi fogadalmak megtartását, különösen a szegénységet sokszor hangoztatják, hisz ez az ő „úrnőjük, jegyesük“ s ennek szigorú kötelezettsége nemcsak az egyesekre, hanem az egész testületre is vonatkozik. Hogy az anyagi világnak közülök senki rabja ne legyen, még a fentartásukra adományozott javakat is világi ember, syndicus kezeli, ez a közvetítő a világ és a rend között. Gondjuk a legkisebb dologra is kiterjed. Tilos a templomban, vagy máshol
