Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1902
Tartalomjegyzék
28 Lazary a királyi felség beleegyezését kieszközölvén, 1689. július 20-ára Galgóczra hívta össze a négy tartomány meghatalmazottjait. Julius 24-én kimondotta határozatát, és döntését Lipót 1690. április 12-én Bécsben kelt „Memoriae commendamus teuore praesentium“ oklevelével megerősítette.*) Ez a decretum vagy institutum Lazaryanum, mely a ferenczes tartományok jogviszonyát szabályozza. A decretum nemcsak a meglevő, hanem a jövőben visszaállítandó kolostorokra is intézkedik. A boszniai atyákat visszaszorítja Bosznia és Szerbia területére. Határvonaluk a Száva. Magyarországban nem tarthatnak számot kolostorra, mert itt mint missionariusok működtek, itt rájok csak a zavaros időkben volt szükség. A ladislaiták igazi területe Sclavonia, azaz a Dráva és Száva köze. Minthogy a provincia a zágrábi és pécsi kusto- diák egyesítéséből származott, ezért hozzátartoznak még a Dráván túl; Szigetig Pécs, Siklós és Kanizsa in spe. — A mariánus és salvatoriánus tartományt a Duna és Vág folyók választják el egymástól. Ezen a vonalon túl egyik tartomány sem terjeszkedlietik. A mariánusok átadják a salvatoriánusoknak Pruszk, Beczkó konventeket, de helyettök megkapják Sümeghet, Pestet és Veszprémet. A mariánusoknak lelkökre köti a decretum, hogy budai és pesti kolostoraikba igaz testvéri szeretettel fogadják be mindazon salvatoriánusokat, kik oda gyógyulás czéljából mennek. Veszprémre pedig megjegyzi, ha egy év alatt az ottani rezideutiát patronus segélyével nem tudják konventté fejleszteni, hagyják el, mert így ott tartózkodásuk nem jár lelki haszonnal. Megvolt a királyilag szentesített decretum, mégsem jött létre a salvatoriánusok és mariánusok között az annyira kívánatos békesség. A salvatoriánusok a kolostorkérdést az 1691. egyetemes káptalanon újra akarták tárgyaltatni, mire Széchényi György esztergomi érsek és Esterházy Pál nádor levelükben a decretum védelmére kelnek. Széchényi a generalis ministert kéri, hogy a salvatoriánusok panaszára ne hallgasson. 2) Herczeg Esterházy Pál nádor pedig a ferenczesek kardinális- protectorához ír. „Értesültem róla, hogy Szent Ferencz szerzete legközelebb Rómában, az Ara-Coeli konventben időközi egyetemes káptalant tart. Szóba kerül ott a mi magyar hazánkban létező ferenczes tartományok határ- és kolostorkérdése is. Félő, hogy ott az igaz, őszinte előterjesztés híjában esetleg olyast határoznak, mi népünket sérti, híveink bizalmát a szerzettől eltávoztatja, vagy a mi a fundádeputet Adm. R. P. Difrem Gnlem Antonium Lázári cum plenitudiue potestatis, qui interpellate plaeito Sae. Caes. Majestatis et sacrae Majest. Regis Hungáriáé Partes com- ponat, limites statuat, Conveutus adscribat, definiat et determinet.“ Chronologia Historieo- Legalis Seraphici Ordinis a F.-re Julio edita Venetiis a. 1778. p. 230. ') A mariánusok példányát közli Kosa i. m. P. I. 221—227. *) Széchényi György latin levele, közölve Kosa i. m. 227—228.
