Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1902
Tartalomjegyzék
26 nevezett budai és a Szent Péterről nevezett pesti konventeket.1) Az esztergomi bold. Szűzről nevezett konventet Hunyadi János kormányzó kérelmére V. Miklós megbízásából vették át 1448-ban.2) Ok nem erőszakosan foglalták el a kolostorokat, lianem önként ajánlották fel nekik. Ugyanis őket a Nagy Lajos idejében betelepült szigorú „cseri barátokat“ a magyar főurak jobban szerették, mint a régi, IV. Bélától bevezetett fereuczeseket, kiknek szigorú fegyelme az idők folyamán meglazúlt. Ezzel szemben a mariánusok azon jogi alapra támaszkodtak, hogy az uralkodók a kérdéses konventeket eredetileg számukra alapították. A mint egykor Caesarini Julián jogosan elvehette tőlök e konventeket, most a királyi felség ugyanazon joggal visszaadhatja nekik. Megszűnt már a régi állapot. A mariánusok Jgall Fábián constitutiója szerint élnek,3) káptalani gyűléseiken erélyes intézkedésekkel biztosítják a szerzetesi fegyelmet. A szegénységet a legszigorúbban betartják és az egyetemes káptalan a mariánusok tartományát „reformált provinciának“ jelentette ki.4) A bécsi commissiót befolyásolta Lipót rendelkezése, ki a mari- áuusok számára már átengedte a kérdéses konventeket. Figyelembe vette azt, hogy a két tartomány között a vitának így se vége, se hossza nem lesz, mint 1500-ban.5) A rend érdeke is azt javallottá, hogy az egyes provincziák szűkebb határok közé szorúljanak a könnyebb kormányzás és ellenőrzés végett. Végre a commissio az okleveleket hiányosaknak, a jogi alapot homályosnak találta, azért a generalis szóbeli döntése mellett határoz. Ez ügyben örök silentiumot rendel s megparancsolja, hogy a generalis minister rendeletét szeretettel, hamisság nélkül teljesítsék. 6) ') Wadding a. 1444. J) Wadding a. 1448. — A rendelet végrehajtója Széchy Dénes esztergomi érsek volt. Hozzá ír János bíboros, apostoli követ Felsorolja benne Hunyadi Jánosnak és az ország előkelőinek panaszait, vádjait a ferenczesek ellen. Felszólítja, hogy a hol a javulás szándékát nem látja, onnan a régi ferenezeseket űzze el s kolostorukat a szigorú feren- czeseknek „observans“-oknak adja át. Oklevél átiratát lásd Kosa i. m. P. I p. 80. n. 28. s) Igái Fábián 1454-ben az egri káptalauon hozta be 25 pontból álló reformját. Kosa i m. P. I. p. 86—87. n. 34. 4) „Catalogus Ministrorum“ jelzi, hogy a reformatiót Olaszországból hozták be Volta Bonaventura alatt Nagyszombatba 1610-ben „et in eleetione hujus introducta est Reformatio ex Italia in Conventum Tyruavieusem“ Csak 1659-ben jelent meg Rómából a breve, mely az egész tartományt „reformált-“nak nyilvánítja. „ . . . . decrevit et declaravit Eaudein Provinciám, tamquam Reformatam habendam et inter Reformatas Provincias statuendam, computaudam et describendam . . . .“ Kosa i. m. P. I. p. 209—210. 5) A folytouos súrlódásokat, a kolostorrablás fel-felhangzó panaszait főáraink, mint Drágffy Bertalan, Geréb Péter, a rákosi gyűlésen 1500 körűi törekszenek elnémítani, de sikertelenül. Fridrich Urbán i m. P. I. 20. 6) „ . . . sine dolo vei fraude adimpleantur“ Kosa i. m. P. I. „Transsumptum Pecreti in Archivo.“
