Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1902

Tartalomjegyzék

23

felől lakodalma előtt az epedés édes-bús óraiban, lantjának lágy hangjai mellett sokáig ábrándozott. 1664. júl. 26-án Körmendről írja nejének: „Mi itt minden órában veszedelemben vagyunk ugyan, de hiszem az én Istenemet; nem hágy el bennünket. Azonban kérlek, imád- koztass s az szegényeket tartassad az Várban az mint az előtt, lia gyakrabban lészen is, annál jobb. Én azon leszek, hogy hova hamarább fői menjek hozzád édesem. Azonban álgyon meg az Ur Isten.“

1669. május 5-én a ferenczesek Kismartonban tartják időközi gyűlésüket. Kismartonba osztják be ekkor a morálist végző theologu- sok egy részét, kikkel a konvent tizennégy lakost, — köztük kilenez pátert, —: számlál.*) Ezen alkalommal intézte el Pál gróf a feren- czesekkel a boldogasszonyi klastromalapítás ügyét. Régi fogadalmát óhajtotta evvel teljesíteni. Anyjától, Nyáry Krisztinától, örökölt egy XIII. századbeli csodatevő Mária-képet, melyet anyja „annyira becsűl- lött, hogy annyi drága aranyért, a melykora azon kép, nem adta volna.“ Ezt Pál a fraknói tárházban tartotta, „nem különben, mint kiváltképpen való kincset, ki előtt vékony tehetsége szerint gyakorta ájta- toskodott.“ Majd 1656-ban szeptembernek, azaz Szent Mihály havának nyolczadik napján ájtatosság közben a boldogságos Szűztől megintetvén, fogadást tett, hogy a „Förtőn túl való puszta Boldog Asszony Szentegyházát Isten jóvoltából megépítteti, a képet is odaviszi, sőt a Páter Franciscánusoknak is klastromot építtet, fundatiót is tészen.“ 2)

Boldogasszonyfalva, melyet a németek Fraukirch-nek neveztek, a Fertő tó mellett fekszik. Aklastrom „Residentia ad Lacum B. M. Virginis“, „Residentia ad Lacum Fertő“, később „Conventus in Pratis ad Lacum“, „Conventus Mariano-Pratensis“ nevek alatt fordul elő a káptalaui jegyzőkönyvekben. Régi hagyomány szerint a klastrom helyén Nagyboldogasszony szentegyháza állott s a községnek, valamint a Fertő tavának (lacus Peiso) a Gileth-család volt a földesura.3) Majd 1529-ben, mikor a török végigpusztítja e vidéket, a templom romba dől, csak Mária képe marad sértetlenül, a mint balkarjával tartja s szűzi tejével táplálja isteni kisdedét. E képhez az ájtatoskodó nép sűrűén elzarándokolt, de ott a tó áradásaitól és az ellenség támadásaitól félve, építkezni nem mertek.

Esterházy Pál gróf telepítette be újra az elhagyott községet4) s emelte föl szentegyházát, melyről ezt jegyzi föl: „Die 8. Septembris szenteltettem meg Förtőn túl való Boldogasszony szentegyházamat s ugyanakkor öltöztettem Laczkó fiamat clericában. . . Anno 1669.“5)

’) Acta Capit. 1669

2) Mennyei Korona 1696.—35—36. 1.

*) Tropheum Estorasiannm. P. II. föl. 43.

4) „ . . . piacúit nobis allodium quoddatn pro mansione nostra, nec non pagum aliquem pro maiori securitate in hoc campo totalitor deserto construere . . . statque de facto per gratiam Dei locus ille populosus.“ A klastrom 1680. alapító levele.

5) Tört. Társ. 1888. 216 1.