Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1902
Tartalomjegyzék
17 oklevelei, a káptalani jegyzőkönyvek s a conventek protocollumai.*) Sajnos, ezen protocollumok, melyekbe a házfőnök bejegyezgette a kolostor életének nevezetesebb mozzanatait, a patronus adományait, a templom kincseit, a kolostor felszerelését, inventariumát, ma javarészt ismeretlenek. A XVII. századra vonatkozó káptalani jegyzőkönyvek „Acta Capitularia" első kötete 1610—1666-ig, második kötete 1663—1711-ig halad. Lapjaik számozatlanok, időrendben haladva adják a három éven- kint tartatni szokott tartományi (capitulum provinciale) és évenkinti időközi gyűlések (capitulum intermedium, congregatio) történetét s határozatait. Itt-ott a provinciális naplószerű bejegyzése a jegyzőkönyvet korkrónikává bővíti. Kosa művében olvassuk, hogy a XVI. századi szűkös időkben a szigorú fegyelemnek, „observautiá“-nak hódoló ferenczeseket bántotta az, hogy az ingatlan javaknak, így a kismartoniaknak birtoklása ellenkezik a szegénység szigorú fogadalmával. Ezért el akarták adni, vagy zálogosítani örökre Kismartont, a mint megtették ezt az 1508-iki varasdi káptalan határozatából a verőczei konvent javaival,2) vagy 1524-ben Szegusd (Segösd) javaival. 3) Kétségeskedésüknek élénk bizouyítéka az a levél, mely a ferenczesek birtokjogát vitatja a jogtudósok véleménye alapján.4) Kétféle ingatlan javakat különböztet meg. Más jellegűek azon adományozások, melyek a ferenczeseknek observans korukban adattak, és más jellegűek azok, melyeket még conventualis korukban, a szigorítás előtt több száz évvel kaptak. A szigorúság korából való adományozások a syndicusok (világi vagyonkezelők) által eladhatók, mivel az adományozó tudta, hogy a ferenczesek vagyon-birtoklásra képtelenek (incapaces). Nehezebb azonban a régebbi adományozásokról dönteni. Azokat az adományozók nem hagyták volna rájok, ha azt hitték volna, hogy a ferenczeseknek nincs birtoklási képességök. Az adományozóknak az volt a czéljok, hogy azok örökre az egyház javai maradjanak és magyar törvény szerint sem szabad a százados egyházi java*) Kosa müve alapján adta ki Nyürö Zsigmond az 1851. schematismusban a rend történetét, Balázsovits Odorik 1869-ben „Brevis História Conventuum Ordinis S. Franeisci Provinciáé S. Mariae“ és Farkas Szeratin 1879-ben „Scriptores Ord. Min. S. Franeisci Prov. S. Mariae“ czímű müvét. Magam is ott, hol az eredeti feljegyzésekhez nagys. Ozorai Izidor rendtartományi főnők úr és a kismartoni, boldogasszonyi főtiszt, gvárdián urak készséges fáradozása mellett sem juthattam hozzá, az ő munkájára vagyok utalva. 2) Verőcze javainak eladására vonatkozó oklevelet közli Kosa „Collectanea“ 124-125. 1. 3) Battyáni Benedek az adományozó utódja vette meg s birtok helyett évi alamizsnát adott. Oklevél Kosa i. m. 153—154. 1. 4) Ezen iratot, melyen a hely és idő kelte nincs megjelölve, a pozsonyi archívumból másolta le Kosa i. m. 155—156. 1. Egykorú ferenezes írta, mert az azonkori bécsi konventuális ferenczesek és a bécsi reformált augustinusok példájával is iparkodik érvelni. 2 /íMrosX
