Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1901
41 Mikor ezt az egyezkedést jóváhagyás végett a ministeriumhoz felterjesztették, mindenki abban a hitben volt, hogy a gymnasium kérdése végleg megoldottnak tekinthető, s az érsek most már minden gondját a jogakadémia újjászervezésére fordíthatja. Hanem az osztrák kormány, talán mivel attól félt, hogy oly tősgyökeres magyar város, mint Eger, ennyi iskolával a legmagyarabb vidék fiatalságát könnyen magához vonzhatja és a nemzeti szellem ápolásának fészkévé lesz, 1850. november 11-én adott Ígéretét visszavonta. Geringer báró kormányzó t. i. 1851. szeptember 28-án arról értesítette az érseket, hogy a jogakadémia ügyében kifejtett buzgóságát és áldozatkészségét a minister elismeri ugyan, de kérelmét ez idő szerint nem teljesítheti. Hasztalan hivatkozott aztán az érsek az 1741. XIV. törvényczikkre, mely az egri jogakadémia fenmaradását örök időkre biztosította, kérésével még merevebben elutasították. Az érseki jogakadémia zárva maradt hát s hallgatói tanulmányaik befejezésére a cs. kir. jogakadémiákba távoztak.1 Bartakovics érsek, mint láttuk, csak kényszerűségből mutatkozott hajlandónak arra, hogy a lyceumi két osztályról lemondjon; mert hogy az újjászervezendő jogakadémia tanszékeit betölthesse, az előbbi philo- sophia osztályok tanáraira, kik most a gymnasium négy felső osztályában tanítottak, múlhatatlanúl szüksége volt. Mikor tehát Bécsből szeptember hó elején kéz alatt megtudta, hogy a minister a jogakadémia felállítását nem fogja megengedni, a zirczi apátot nyomban értesítette, hogy az ápril 29-iki egyezkedéstől eláll, s a négy felső osztályt továbbra is a maga papjaival a lyceumban fogja taníttatni. Azt remélte, hogy a jogakadémia elvesztéséért kárpótlásul a külön álló „érseki felső gymnasium“ részére nemcsak a nyilvánosság, hanem az érettségi vizsgálattartás jogát is megnyeri s ez úton, míg egyrészt egyházmegyéjének anyagi és szellemi tőkéjét közvetetlenűl kamatoztatja, másrészt az arra való erőket állandó munkában tartva, kedvezőbb idők fordultával a jogakadémiát is fennakadás nélkül visszaállíthatja. E szerint az új — 1851/2-iki — tanévre nyilvánosan megint csak a négy osztályú kisgymnasium nyílt meg, a négy felső osztály sorsa ellenben továbbra is bizonytalan maradt, mert a nyilvánosság jogát az érsek minden buzgólkodása sem tudta a kormánytól kieszközölni. S ez a bizonytalanság annál aggasztóbb volt, minthogy arra a hírre, hogy az „érseki felső gymnasium“ az új tanévben már nemcsak érvényes osztálybizonyítványt ad ki, hanem az érettségi vizsgálat tartásának jogát is megnyeri, a felsőbb osztályok helyben iskolázott nyolczvan- kilencz tanulójához más intézetekből még hetvenöt új tanuló járult. Azért Bartakovics érsek még nem mondott le minden reményről. Nem 1 Bartakovics-emlókkönyy. 20. J.
