Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1901
39 az ő szóbeli ígéretét, melyet szeptember 28-án a zirczi apátnak és a leküldött felügyelőnek tett, semmisnek nyilvánította.1 Ez a váratlan eset a gymnasium igazgatóját annál nagyobb zavarba ejtette, mert a szeptember 28-iki egyezkedő tanácskozás határozata szerint, a szülők tájékoztatása végett, akkor már a hírlapokban is közzé volt téve, hogy a teljes nyolcz osztályú gymnasium a legfelső tanhatóságtól kitűzött napon, október 15-én, haladéktalanul megnyílik; most pedig annyi idő sem volt már, hogy addig a zirczi apáttól újabb utasítás, vagy legalább a ministeri biztostól új rendelet érkezhessél Az igazgató ekkor, minthogy a városból is, meg a vidékről is egymást érő tudakozódásokra nemcsak a tanév megnyitásának napjáról, hanem még arról sem adhatott felvilágosítást, ha vájjon az V. és VI. osztály egyátalán meg fog-e nyílni, a tanári testület egyik tagját, Szvorényi Józsefet, Pestre küldötte a ministeri biztoshoz, hogy az igazgatóság nevében tudakolja meg: „vájjon a régi rendszerben kezdjék-e meg a tanítást, vagy a már rendezett gymnasiumok nyomán az egri is az új tanrendszerhez idomuljon, s ez utóbbi esetben mi történjék az V. és VI. osztályi tanulókkal.“ 2 Ötöd napra, október 20-án, érkezett vissza Szvorényi. A rendelet, melyet a ministeri biztostól magával hozott, utasítja Rezutsek Antalt, hogy „felvevén ismét az igazgatóságot, addig is, míg a zirczi apát úr intézkedni fog, tüstént fogjon hozzá a gymnasium átalakításához és a létező szerzetes-erővel, az egri értekezés nyomán, a négy osztályú kisgymnasiumi előadásokat az Entwurf értelmében kezdje és kezdesse meg, az eredményről pedig mielőbb jelentést tegyen.“ így aztán, mikor az új leczketervvel együtt a tanórák rendje is elkészült, az átszervezett kisgymnasium hat tanárral — az Entwurf az igazgatót is kötelezte a tanításra — és 164 tanulóval otóber 25-én végtére megnyílt. A gymnasiumban nagyobbára csak az egri és közel vidéki szülők gyermekei meg az érseki finevelő intézet növendékei maradtak; a távolabb vidéki szülők vagyonosabb része, melyet Egerhez a gymnasium jó nevén kívül semmi más érdek nem kötött, máshová fordult, a hol gyermekeire nem várt az intézetváltoztatás szüksége; mert, hogy a kormány az új érsek tiltakozása után csak a négy osztályú kisgymnasium megnyitását rendelte el, attól lehetett tartani, hogy Egernek majd csak akkor lesz teljes gymnasiuma, ha, mint a zirczi apát a kormány előtt nyilatkozott, a cisterci rend anyagi helyzete a négy felső osztály felállításának és fentartásának terhét megbírja. Ehhez azonban évek kellettek még, s addig nemcsak a város, hanem az érseki szeminárium és finevelő intézet érdekei is sokat szenvedtek volna; 1 Az egri konvent korjegyzetei. 2 Tanári tanácskozási jegyzőkönyvek. 1850/1.
