Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1901
18 kettőnek előképeit ábrázolja szoborművekben. Legfelül, középen, egy kkerub a keresztet emeli, melyen a világ megfeszített Üdvözítője függ; mellette, jobbról, Ábrabám áll, a mint a máglyán fekvő Izsákot épen feláldozni készül, s alatta a bokorban szarvánál fogva fennakadt kos; balra Mózes, a fára felfüggesztett érczkígyóra mutatva, míg lába előtt egy mérges kígyótól halálra mart megátalkodott bűnös hanyatlik alá, egy megtérő pedig, a kígyóra tekintve, meggyógyul és karját hálára emeli. Középen, a díszes kerettel befoglalt mélyedésben, festett kép helyett oltár van, asztala felett szabadon lebegő kehely- lyel s ennek felette a szent ostyával, az oltár lépcsőjén pedig Borgia Ferencz, a templom védőszentje, papi díszben térdel, az Oltári- szentség imádásába mélyedve; tőle két oldalt, ugyanazon magasságra emelkedő talapzaton, egy-egy hatalmas alak áll: az evangélium oldalán Szálem királya, Melkizedek, kenyeret és bort áldozva, tűlnan pedig Áron, a főpap, füstölővel és a lábánál felhalmozott áldozati kenyerekkel. A főoltárhoz mindenben méltó volt a templom egész belsejének díszítése. A mesteri architektonikus rajzok és nagyszámú virágvázák, a gazdag harmonikus színezés, melyben a ragyogó arany volt mindenütt az uralkodó, a pilléreken a vörös, zöld és kék márványnyal kiképzett oszlopok s az alabastromból faragott és aranynyal díszített ión oszlopfejek az ország akkori templomai közt ékességre nézve szinte páratlanná tették. A boltozat hat kupolája közűi négy freskóval volt ékesítve: a kórus felett Dávid király az angyalok karában hárfáján zsoltározva; a többi három Borgia sz. Ferenczet ábrázolta, a mint rokona, a halott Izabella császárné arczának elváltozásában a világi dicsőség hiú voltát szemléli, aztán mikor a bűnökben elmerült gazdagot hasztalan törekszik bűnbánatra ébreszteni s végül, munkás életét befejezvén, a mint az égben, az örvendező angyalok seregétől körülvéve, megdicsőül. A közbeeső két kupola, változatosság okáért, tisztán csak architektonikus díszítést nyert. Négy festmény volt még a középső hajóban, a négy legfőbb egyházatyának megszólalásig eleven képe, a boltozatot tartó két-két szélső pillér felett. Magának a főoltárnak asztala szürke, lépcsőzete pedig és a szentély korlátja vörös márványból készült, s ez a két sekrestye négy ajtajának fehér márványba foglalt sötét márványkeretével megkapó ellentétben állt. Csak collegiumjok keleti szárnyát nem tudták már felépíteni. Azon is teljes erővel dolgoztak s falazatát, majdnem egész hosszában, az első emeletéig felhúzták már, mikor elérkezett hozzájok a hir, hogy társulatuk, „a Bourbon-udvarok kiengesztelése végett“, 1773. június 21-én eltöröltetett. A kormány rátette kezét a collegiumra, s ők, min- denöket hátrahagyván, minden jobb lélek nagy fájdalmára végleg eltávoztak.
