Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1900
Tartalomjegyzék
I. A térítés és a missziók. Az első assisi káptalanon felhangzanak a lelkesítő intelmek „a mi hivatásunk — testvérek, — hogy a lélekben erőtleneket gondozzuk, a görnyedezőket támogassuk, a hitben tévelygőket térítgessük.. És hamarosan megjelennek az uj prédikátorok Italia verő fényes déli vidékén, bejárják a lázongó északi vámosokat, elmennek Galliába, behatolnak Germániába, a „vad teutonok“ országába, eljutnak hazánkba is, keresve, mint a jó pásztói', a megtévedt juhokat. Útjuk regényes, minden lépésüket kiszínezi az erős phantasia. Bennünket is oly durváknak tüntetnek fel az első térítők, mintha csak az irigy, német Freysingi Ottó erős kifakadásait olvasnék. Magyarországban — mint a rend annalistája, Wadding is át- irja,') — a viruló mezőségeken szerteszét kóborolnak a nyájak őrei, ez a goromba és szilaj fajzat. A testvéreket ráuszított ebekkel üldözik vagy fokosuk lapos végével ütlegelik. Ily szorultságban a testvérek, mivel e barbár néppel szót szólni nem tudnak, meghányják, vetik magukban e szigorú bánásmód okát. Odaadják előbb az üldözőknek felső köpenyüket, majd meg átengedik alsó ruhájukat is, mint az evangéliumi szegényeknek nem marad semmijük. Végre Jordán testvér, ki tizenötször élte át e keserves ütlegelést, megutálva teste mezítelenségét bekeni öltönyét állati sárral és igy jámbor csellel megőrzi szűzi szemérmét. Munkájuk, látták, nem gyümölcsöző, azért visszatérnek a testvérek Itáliába. Mellőzve e kalandos történetet, a ferenczesek megjelenése hazánkban a tatárjárás előtti időbe esik. Talán .Szászországból vagy Thiirin- giából származnak ide magyar szent Erzsébet közbenjárásával. Bizonyos, hogy 1222 táján van már a ferenczesek között magyar származású, Abraham Hungarus,2) — kit két más társával Wormsban pappá szentelnek. 1228-ban Piano de Piano Carpini német miniszter hozzánk is küld prédikátorokat.3) 1233-ban II. Endre beregi egyezményét a bíboros legátuson, az esztergomi érseken és a többi főpapokon kivül a minoriták magyarországi provincziálisa is megerősíti.4) Majd meg ‘) Wadding Tomus I. au. 1219. — 2) Wadding II. 45. — 3) Wadding II. 209. — 4) Knauz: Monumenta, I. 292. sk.
