Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1900
Tartalomjegyzék
65 sósságtól áthatott lelke viszi rá a jámbor fogadásra, hogy Margit leányát, „mikor még jól nem szólhat vala,“ a domonkosrendi veszprémi fátyolos szüzek közé adja. Majd új klastromot alapít számukra a Nyulak- szigetén, hogy Margit ott „szerzetes öltönyében szűzi szavával dicsérje a Szüzet s az irgalmasság anyjától irgalmasságot nyerjen övéinek.“ *) Személyére és udvarára nagyon befolytak a domonkosok, kik térítge- tik a kunokat, felkeresik Nagy-Magyarországban az ősi magyarokat s leányát szent Domonkos szellemében mintegy életében már szentté avatják. A sok térdeléstől, térdhajlástól az „ő térdének kalácsai meg dagattanak és megkeményeltenek vala.“ „Innepek estin veri vala, ostorozza vala ő magát, mígnem ő gyöngeséges testéből vér bőséggel kijő vala.“ „Nem láttatik vala ő lenni királynak leánya, de láttatik lenni valami utálatos személynek.“ Erényeinek hírére az ország messze részeiből jönnek nemes asszonyok, hogy őt láthassák, „kik őt nagy szeretettel szeretik vala.“ A domonkosokat nagy befolyásukban idővel felváltják a feren- czesek. IV. Béla figyelmét először bizonyára sz. Erzsébetnek, nőtestvérének életszentsége irányítá feléjök. Erzsébet még mint bölcsőbeli gyermek távozik tőlünk a thüringiai grófok ősi fészkébe, Wartburgba. A szűzies gyenge leányzó idővel „kedves“ fejedelemnőjévé vált alattvalóinak. Assisi sz. Ferencz a pápa tanácsára viseltes köpenyét küldi örömében Isten választottjának és e szent ereklye gyámolítá Erzsébetet, midőn mint özvegy kitaszítva országából, úttalan utakon koldusként bolyongott a nagy hidegben reszkető gyermekeivel. Végre Erzsébetnek teljesedett szíve vágya, nagypénteken leteszi a hármas fogadalmat és mig gyóntatőja, Konrád az oltárnál a napi szertartásokat végzi, Burkhard, a hesseni ferenczes, ollóval levágja haját, ráadja a klarisszák szürke öltönyét. E ruha, melyben mezítláb betegeket ápolva, szegényeket gyámolítva járt élte végéig, meghozta számára a szentek koronáját. Életirata szerint 1232-ben már sírjánál a „holtak feltámadnak, a vakok látnak, a siketek hallanak, a bénák járnak.“ 2) Erzsébet Assisi sz. Ferencz szellemében lön szentté. A ferencze- sek annalistája3) a kanonizálás événél, 1235-nél hozzáfűzi, „mióta IV. Béla látta, hogy testvérét mily nagy dicsőség érte, a minorita testvérek iránt kegyes indulattal viselkedék. Nagy és nehéz dolgokat bízott reájok és tanácsukkal élt...“ És valóban IV. Béla uralma kezdetén Assisiban arany kupát mutogattak, melyet állítólag a magyar király küldött kegyeletes ajándékul. A ferenczesek hagyománya szerint IV. Béla vezeti be őket zászló alatt „sub vexillo“ hazánkba, számukra több házat alapít, köztök különösen az esztergomit, melynek temploma szűz Máriának és magyar szent Erzsébetnek volt dedikálva. Bizonyos, >) Fejér IV. 2, 487. - s) Pertz. M. G. SS. IX. 637. - 3) Wadding II. 392. 5
