Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1900
Tartalomjegyzék
56 az elhamvadt selylyei konventbe küldjön négy szerzetest a szegény és szánalomra méltó nép vigasztalására, ha ugyan sikerült némelyeknek a törökök kezeiből kiszabadulni.“*) A szükség nem egyszer találé- konynyá teszi őket, minek naivul szép példáját említi fel a chrono- logus az Üdvözítőről nevezett ferenczesek életéből.2) A kalocsai püspökség területén Sziiz Máriáról nevezett kolostora vala a szerzetnek. A portyázó törökök fosztogatásai elől a ferenczesek a tavak és ingoványos nádasok rejtekébe vezetik a népet. Már-már az üldöző csapat felismeri a rejtett helyeket, mire a ferenczesek tanácsát követve, valamennyien a viz alá merülnek és a szájukba vett nádszálakon át szívják az éltető levegőt, mig a portyázó csapat mellettük elvonul. Akárhányszor ruháikat is megváltoztatják, szakállt eresztenek, hogy fel ne ismertessenek. Mire a török hatalom hazánkban megszilárdul és a zsitvatoroki békében a szultán és a császár egyenrangú feleknek nyilvánítják egymást, arra a megrémült lakosság egy része visszatér régi lakóhelyére. A török szpahik maguk édesgetik vissza a megrémült népet, mert a munkás magyarok keresetére, szolgálatára és adófizetésére szükségük volt. Kedveskedésből a nép régi vallásgyakorlatát is megengedik és a ferenczeseknek, kiknek szaván csüngött a nép leginkább, a visszatérésre „salvus conductus“-t adnak. Nagy számmal vannak olyan városok és falvak, hol a hívek katholikusok, de nincs plébánosuk. Ezeket a pap nélkül maradt gyülekezeteket járják sorra keresztelve, esketve és a haldoklókat végső szentségben részesítve. Az egykorú feljegyzések a gyöngyösi, jászberényi, szegedi rendházakat emelik ki, mely utóbbinak guárdiánját a Csanádi püspök rendesen vikáriusává is kinevezte.3) Innen a Mátra tövéből a Tisza mentére és az egész nagy alföldre lejárnak a ferenczesek, mint misszionáriusok prédikálni. Borsod és Heves-megyében, sőt még a Jászságban is egyenkint vagy kettenkint gyalogolnak egyik helyről a másikra, hisz az 1537-i herényi káptalan is szigorúan felújítja a kocsizásra, lovaglásra vonatkozó régi tilalmat, így végzik Kecskeméten, Czegléden, Szabadkán, az alföld számos helyén a keresztény tanítás és az egyházi működés elárvult tisztét. A boszniai ferenczesek működését is fennen magasztalják az egykorú feljegyzések, kik a szomszédos vármegyéket maguk között felosztva, a töröktől kapott engedélylyel itt is, ott is megjelennek. Látva a törökök a ferenczeseknek önfeláldozó és népre jótékony hatású fáradozását, több helyütt, mint Szegeden *) a polgárok kérelmére maguk restauráltatják az ottani konventet hat testvér számára *) Budapesti LevelezSkönyv 87 a. — 2) Fridrich Urban. P. II. 207. — s) Fridrieh U. P. II. 15. — Karácsonyi: Békésvmegye. I. 278. — 4) Fridrich Urban. P. II. Con- ventus Szeged.
