Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1900
Tartalomjegyzék
51 mert hamarosan elmúlik az Anjouk dicsősége, Nagy Lajos uralma, melyről a költő így emlékezik: „Öli nagy volt hajdan a magyar, Nagy volt hatalma, birtoka, ‘ Három tenger vizében hunyt el Észak-, kelet-, dél hulló csillaga.“ Innen kezdve a nemzeti krónikás hazafias öröméhe minduntalan a fájdalom hangja vegyül. A hires janicsárok, a fürge szpahik tüzzel-vassal pusztítanak, a török „félhold“ lassankint Európa réme lesz. Az 1396. szerencsétlen nikápolyi csata után 1437-ig a mongol népnek jótékony hatását érezzük, hisz ez tartja kötve keleten, Ázsiában a török erejét. Majd Hunyadi Jánossal a dicső harczok korszaka következik. Egy nemzet, egy nép odaveti mellét a szörnyű ozmán-áradatnak, hogy életre-halálra küzdjön magáért és a szomszéd keresztény népekért. Magyarország a kereszténység védőbástyája, „propugnaculum Christiani- tatis.“ Mikor künn az egyház nagyjai a fényes konstanczi zsinaton nagy elmeéllel védik a hit igazát, mikor az orleánsi gyönge leányzó csodás harczai bámulatba ejtik egész Európát, és az ingadozó keleti eretnekség visszatérőben van az édes anyához, akkor hódít, pusztít a mohamedán török vallásos fanatizmusával mindenütt. Egygyé olvad a magyarban a templom és vár képe; várból a templomba, templomból a vár alá vonulnak. Hittel a szivükben, karddal a kezökben mennek a keresztény hősök hitöknek és hazájoknak egyformán esküdt ellensége, a pogány török ellen. Elől megy a török réme, Hunyadi János, kinek egész testét és lovát vaspánczél borítja. Sörényes sisakja mesz- sziről tündöklik; hangja, mint a riadó kürt szava, távolra elhangzik; futnak is előle a törökök tova a síkságon, mintha szárnyok volna ......... H at hires csatában ellenségnek vére áztatja földünket, vér festi pirosra Dunánkat, Tiszánkat. A kivívott diadalok hírére Európaszerte feléled a lelkesedés. Caesarini Julián bíborost küldi a pápa hazánkba és a nyugati országokból is sokan tömörülnek a kereszt köré. Az elhibázott hadi taktika, a készületlen sereg hiányos fegyelme okozza a várnai vereséget és hozza Ulászló hamis sír verse szerint „Pannon földére a szittya igát.“ Beteljesült, mit már Nagy Lajos lelke sejtett, hogy az álnok balkán népek megbízhatatlanságán megtörik minden erőfeszítés. Várna után Hunyadi sajgó szive nem tud megnyugodni, ír a keresztény fejedelmekhez, ír a pápához. „Elárvult állapotunkban országunk Atyaságod- hoz esedezik legbensőbben, hogy méltassa ügyünket apostoli figyelmére.“ A külföldről várt segély elmarad, a pápa azonban közbelép, V. László királyunk kiszabadul a német fogságból. III. Kallixt meg katonáival az egyszerű ferenczrendi barátot, Kapisztránt küldi közénk, hogy lángoló lelkesedésével népünket a kereszt alá toborozza. 4*
