Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1900

Tartalomjegyzék

47

hagyomány, hogy a nő élete hitványabb a férfiak életénél, a nő alárendeltségéről szóló hiedelmet a lovagkor istenítésig menő, szánandó nőtisztelete sem képes teljesen eloszlatni. Csodálatos az a hatás, mit sz. Ferencz szelleme a gyöngébb érzésű női nemre, „a teremtés gyöngyére“ gyakorol. A fraternitas szabályai irányítják a családanyát a házi élet ezer gondjaiban, a hiú tetszelgések megvetésével a ház lesz az asszony birodalma és az erényes nők a ferenczesek „óra et labora“ életelvét csepegtetik, vésik be kicsiny gyermekeik fejledező szivébe. Ha a nőt a sors csapásai vagy durva bántalmak érik, felolvad bánata a ferenczes atyák által nagyban ápolt ájtatosságok örömében.

Vannak sokan, kik a buzgalom izzó hevében elhagyva a világot, a kolostor falai közé temetkeznek, mely női kolostorok tudósaink egyhangú véleménye szerint „a középkor első nőnevelő intézetei.“ Voltak ugyan már a benedekrendüeknek is női kolostoraik, de ezek elhalványodnak, eltörpülnek sz. Domonkos és sz. Ferencz hasonló intézményei mellett. Egész XIII. és XIV. századi történetünk telítve a domonkosrendi és klarissza apáczáknak tett jámbor alapítványokkal, kiváltságokkal ; legendák örökítik meg a jámbor szüzek csodával határos életszentségét, krónikák, diplomák emlékeznek a kolostori életnek sokszor kicsiny mozzanatairól. Királyleányok, főrangú és nemesi családok gyermekei követik leginkább sz. Klára példáját, ki, bár a Sasso Rosso várkastély örököse volt, daróezruhával cserélte fel szép, kényelmes öltözékét. Serdülő hajadon létökre nem nyújtják kezüket az értök epekedő, gazdag, előkelő ifjaknak, hanem viruló szépségüket., homlokukat körülárnyékoló hajfürteiket Istennek ajánlják fel zsenge áldozatul. Többször a szülők jámbor fogadása adja már a csecsemő gyermeket, mint a domonkos boldog Margitot, a fátyolos szüzek közé, mikor még „jól nem szólhat vala“, hogy „szerzetes öltönyében szűzi szavával dicsérje a Szüzet és az irgalmasság anyjától irgalmasságot nyerjen övéinek.“ ’)

Magyar kódexeinkben foglalt „clarissák ordinarium“-a érdekes tanúságot nyújt életmődjok részleteire, bár nem oly szépet, mint a hogy a „Margit legenda“ festi gazdag adatokban a domonkosrendüek kolostori életét. Kezdenek „tanulni abc-ét“, „Ave-Mariát“, majd a „magistrá“-hoz kerülnek, „ki őket tanétá először deákul“, mely nyelvre a zsoltáréneklésben nagy sziikségök vala. „Mikor egymáshoz szólnak vala, egymástól imádságot tanéinak vala.“ Majd a betegek házában, a konyhában, kertben szorgoskodnak, vagy a „miivelőházban“ kézi munkát végeznek; ima és munka között oszlik meg napi idejök.

A női kolostorok iskolájában nevelődnek a középkor ama nagy műveltségű apáczái, kikhez Sz. Jeromos regulája szól: „Könyveket

') Fejér. IV. 2, 487.