Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1900
Tartalomjegyzék
17 erélyesen tiltakoztak, mert Isten nem akarja sem a kinpadot, sem a halált, hanem „hogy a bűnös megtérjen és éljen.“ A javítás a czéljuk, ezért szigorúságuk, ha kell, szelídséggel párosul. A szigorú Marchia Jakab is az irgalomra hajol, mint megjegyzi életirója. Andrást, a makacs heretikussá lett papot, átadta ugyan a világi bírónak, de utóbb megbocsátva neki megmenti a halálos büntetéstől, csupán a papi hivatal gyakorlatától tiltja el.Az összejövetelekre szolgáló házak lerontása, földi javak elvétele, hivataltól való megfosztás lehetett tán a makacsok büntetése. A mily gyorsan terjedt a husszitizmus, oly hamar el is veszti vonzó erejét. Csodás megtérésről, ötvenötezer ember megjavulásáról regélnek rövid egy-két év alatt. Az esztergomi érsek, a kalocsai káptalan és más püspökök sietve adnak hálát 1436-ban a pápai szék kegyes jóságáért, hogy Marchia Jakabban erélyes inquisitort jelelt ki, mert „a gonoszság magvát sikerrel kiirtotta és az igazság védelmére alkalmas őröket állított mindenütt,.“2) A pápai szék meg elismerésből megengedi, hogy Marchia Jakab buzgólkodó ferenczeseinek több helyütt házakat emeljen. - v A vallási mozgalom lecsendesedik, mikor tán a társadalmi reformeszmék hatása alatt 1437-ben Erdélyben hirtelen kitör a pórlázadás. Hazánk lakói az általános középkori felfogásnak hódolnak, az alól nem vonhatják ki magukat. A jobbágyságra nehezednek az államot, egyházat, földesurat fentartó terhek. Fizeti a portális adót, tartja a portális sereget, rajta veszik meg a síirüen megszavazott subsidiumot. A jobbágyot nyomja a dézsma, a kilenczed, a fényűzéssel növekvő házi adók, a sokszor súlyos robotmunka. A törvények más mértékkel mérnek neki, mint a nemesnek, ki van zárva minden jogból, minden hivatalból. Egyes helyeken urbáriumok szabályozzák már a XIV. században kötelezettségeiket, másutt meg a törvényileg kimondott „szabad költözködés“ is holt betű marad. Nem csoda, ha egyes községek lakói, „földig megalázódva siralmas panaszokkal“ esedeznek súlyos terheik könnyítéséért. Mikor meg a husszita mozgalom elterjed, attól remélnek sokan szabadulást. Azt hiszik, nem kell tizedet fizetniük, „mivel maga a tized a Megváltó patrimoniumául lévén felajánlva, csak Krisztus híveitől szedhető és nem a szakadároktól.“ Még több tehertől való megszabadulás reményével is kecsegtetik magukat. Erkölcseik az uj tanok hatása alatt meglazulnak, és a nyomorgó jobbágyságból valóságos lázadásra kiképzett elem lesz. ügy látszik, ez tömöríti őket össze 1437-ben oly hirtelen, mikor erőszakos lépésekkel törekesznek lerázni magukról a hatalmasságokat, >) Fridrich Urban P. I. 7-8. — 2) Fejér. X. 7. 810, 812, 813. 2
