Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1900
Tartalomjegyzék
149 nagyobb távolság miatt, csak vasárnapokon és ünnepeken hallgatott szent misét. Az istentisztelethez tartozó szent beszédek az év elején, szokás szerint, két osztály teremben tartattak; november elejétől fogva azonban, hogy a tanulóknak a nyirkos hideg időben ne kelljen előbb a lyceumba menniük s onnan, szentbeszéd után, páros rendben az intézet templomába vonulniok, hazulról egyenesen ide jöttek a 8 órai szent misére s ennek végeztével a hittanár, elismerésre méltó buzgó- sággal, a szószékről tartott nem csupán a tanuló ifjúságnak, hanem az általán nagyszámban jelen volt szülő-közönségnek is épülésére szolgáló szent beszédet, még pedig, közóhajtásra, egész a tanév végéig. A tanév megnyitásakor, halottak-napján, szent Imre herczeg ünnepén, az intézet kegyurának nevenapján, az Erzsébet királyasszony emlékére rendelt iskolai ünnepen, karácsony napján, Quinquagesima-vasár- nap, hamvazószerdán, husvét és pünkösd napján, Úrnap után való vasárnap, szent Alajos napján s szent Péter és Pál apostolok ünnepén a tanuló ifjúságnak ünnepélyes nagy miséje volt, s ez ünnepélyes nagy misék, melyek alatt a főgymnasiumi énekkar a régi magyar és az újabb egyházi énekekkel vegyest válogatott miserészleteket vagy egy- egy teljes cliorál misét szokott énekelni, kiváló alkalmid szolgálnak arra, hogy a szorosan egyházi énekművészet iránt való érdeklődést a tanuló ifjúságban szintúgy, mint általa a hivő-közönségben is fen tartsák s a vallásos buzgóságot ez úton is növeljék. Quinquagesima- és Úrnap után való vasárnap, réges-régi szokás szerint, a székesegyházi ének- és zenekar segédletével, a főkáptalan egy tagja tartja az ünnepélyes istentiszteletet, az utóbbi években nsgos és főt. Debreczeni János apát-kanonok úr, kit e mindnyájunk hálájára méltó szíves készségében az előbbi alkalommal súlyos betegsége akadályozván, nsgos és főt. Foltin János prépost-kanonok úr hasonló készséggel hetyettesitett. — Quinquagesima-vasárnap s a rákövetkező két napon, továbbá nagypénteken és nagyszombaton a szentségimádásban a tanuló ifjúság is részt vett, a székesegyházból induló körmeneteken a tanári testület vezetése alatt, mindenkor jelen volt s nagypénteken a szent- sirok látogatását is testületileg végezte. Ez alkalmakon kívül Erzsébet királyasszony halálának évfordulóján, királyunk 0 Felségének s Érsek- főpásztorunknak neve napján és az 1848. évi törvények szentesítésének évfordulóján a székesegyházban volt a tanulóifjúság az ünnepélyes szent misén. — A nagyheti szentgyakorlatok márczius 30, 31. és ápril 1 napjain mentek végbe, s ekkor, valamint Mária neve napjára, szent Imre herczeg ünnepére, Jézus neve napjára és sz. Alajos napjára az összes kath. tanuló ifjúság meggyónt és megáldozott; de voltak számosán, főkép a Mária-kongregáczió tagjai közöl, kik e köteles alkalmakon kívül is többször gyóntak és áldoztak s a jubileumi sz. gyónást és áldozást is elvégezték.
