Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1900

Tartalomjegyzék

14

generális“, hogy szaporítsák a térítők számát, ha lehet, kétezerét küldjenek, mert „sok ugyan az aratás, de kevés a munkás.“ „íme a vidékek már megfehéredtek az aratásra; de nincsenek, kik az aratást kezeljék és a termékenységet az örök élet csűrébe összegyüjtsék Keljenek fel azért Bulgáriában a szerzetes férfiak, az Istenfiának követői, szent Ferencz hű fiai, és az aratás munkájára derekasan gyiirekezzenek.“ Es az assisi gyülekezet, hova Portiunkulára sokan összesereglenek, ámulva-bámulja a csodát, ki-kitör hangzatos szavakban a lelkesedés, a tettek mezején azonban mindössze tán hatvanan jelenhetnek meg. Jobbadán Orsóvá, Hatchak, Kunio, Alsan, Cseri, Sebes, Jenő szolgáltatják a térítőket.1)

Hiábavaló volt annyi buzgalom, a dalmácziai szent életű minoriták2) példája nem vonzott, a balkán népek álnokságán, bizalmatlanságán minden törekvés meghiúsult. Hiába emeli Nagy Lajos a „bolgár bánságot.“, hasztalan fűzi össze családját a bosnya Kotroma- novicscsal, az egyesülésből, az aldunai szövetségből nem lesz maradandó alkotás. A nyugoti keresztény fejedelmeknek meg másra van gondjuk, igy a török mind erősebben befészkeli magát Európában és két századdal később beteljesedik az a veszedelem, mitől az aggódó pápák és a lovagias király lelke idejekorán rettegett. Gyors és mesés volt a térítés, de hatása is csak olyan; mint a múló álomkép, hirtelen szétfoszlott.

Az aldunai missziónak és a ferenczesek nagy munkásságának puszta emléke az okiratokon3) és Thuróczy *) dicséretén kivül az a sok kitüntetés, mi az egyszerű koldulórendet hazánkban a XIV. században éri. Dalmácziának és a hozzánk tartozó déli részeknek főpásztorai csaknem kizárólag soraikból kerülnek ki, sőt közülök nem egy nálunk is püspökséget nyer.5) — A déli térítés okozza azt is, hogy főuraink a vallásos királyi család példájára egymásután emelnek házakat a szigorú bosnyák barátoknak és 1379-ben az egyetemes káptalant is hazánkban, Esztergomban tartják. És — úgy látszik — ezeket a nagybuzgalmú, mintegy „keresztes hadat járó“ testvéreket jobban kedvelik hazánkban, mint a régi, tatárjárás előtti jövevényeket, kiknek szigorú fegyelmét a városi élet és a magyar kiima tán már kissé meglazította. Ez uj telepítéssel kezdődik a magyar ferenczesek belső életében az a sok súrlódás, az a sok ellentét, mely végre is 1523-ban az egységes magyar provincziát szigorú és enyhébb szabályok szerint

‘) Fridrieh Urban. P. I. 4. — 2) Wadding VI. 65. — 3) Ez okiratokat felsorolja Pauer „Az egyházi rend érdemei hazánkban“ 162 — 164. 1. — 4) Thuróczy : Chronicon P. III. cap. 48. — 5) Knaisz M. névleg felsorolja 5ket „Chronologo-Provinciale Ord. F. M.“ 272-276. 1.