Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1899
Tartalomjegyzék
Mit köszönhet hazánk a kereszténységnek? Irta és a magyar kath. egyház születésének kilenezszázados évfordulója alkalmából tartott iskolai ünnepen felolvasta Markovit» Bálint tanár. Mélyen tisztelt ünneplő közönség! A paradicsomi boldogságot vesztett emberpártól szétáradt az emberiség. A bűn átka nehezedett reá; csak kevesekben pislogott a szabadulás halvány reménye. „S az emberiség életét kezdé építeni a világtörténelem: durva, barbár korszakok végzik a kőfejtő munkát, a finomodó századok mindjobban faragnak, simítanak rajta.“ Idők múltával világos körvonalakban jelen mái meg a megváltás eszméje; hiszen nagyon is ingott az épület, melyet széppé varázsolt ugyan műveltség és tudás, de talaját ingoványossá tette a pogányságba veszett erkölcs. Mintha a látóhatáron együtt volt volna észlelhető Isten haragjának czikázása s a szabadulás biztató szivárványa . . . S a világtörténelem középpontján, a vergődő emberi lélek megváltója, a századok halhatatlan királya: Jézus Krisztus megszületett. „Kigyuladt Jézus legszentebb neve, öt betűjével öt világrésznek szánva“, e név, melyre minden térd meghajol. S a hosszú pirkadás után Jézusban feltűnt napfény rögtön mutatá isteni erejét. A vértanuk vére áztatta föld Jézus nevének imádóit termetté; megszűnt zsidó és görög, szittya és barbár: mindnyájan egygyé lettek Jézus országában, szivökben a legnemesebb erényekkel. Meg- nemesült az ember, méltó lett eredetéhez, természetéhez, rendeltetéséhez ; felépült az Isten Fiától vetett alapon a keresztény társadalom temploma. E templom oltárán az Isten és egymás iránti szeretetnek lángja ég, a műveltség, a haladás fáklyája lobog; tornyán az üdvöt adó jel: a kereszt. „Benne a koldus nemcsak alamizsnát kap, de Isten fiául érzi magát és a legdrágább Ígéretekben bizakodik; a szív a föld szürkeségéből, az élet porából a csillagokhoz emelkedik. Itt hit, tudomány, 1* I.
