Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1899
Tartalomjegyzék
31 A hattyú. — Romvaytól. — Ki valamely nagyúri díszkertben körültekintett, alkalmasint találkozók már ezen sajátságos alkatú, fehér tollazatú szép tavi madárral. Szelidítlen állapotban éjszakibb Európa vizein, Orosz-, Svéd,-, Dánország tavain vagyon tulajdonképi hazája, honnét azonban, emberhez szoktatva, mint a kerti tavak ékessége, majdnem egész Európába áthonosult. Kellemes látvány 8 hótiszta színével, s ünnepélyes mozdulatával, midőn sudár nyakának büszke tartása közt szárnyait vitorlakép fönn hordja, s csöndes lebegéssel evezgeti be az őt vissza- sugárzó csöndes tavacska tükörét. Ily helyzetben láthatta valamely holdvilágos éj tiszta világánál a koszorús költő, midőn róla így szól: Szép a hattyú, midőn stb. ( Vörösmarty.) A páva. — Utánzat. — Ki valamely nagyúri portán körültekintett, alkalmasint találkozók már ezen sajátságos alkatú, aranyos tollazatú szép dísz-madárral. Szelidítetlen állapotban dél Ázsiában, India virányain van tulajdonképeni hazája, honnét azonban, emberhez szoktatva, mint az úri porták ékessége, hozzánk is áthonosult. Kellemes látvány 8 ragyogó színpompájával, s büszke mozdulatával, midőn bóbitával koronázott fejének kevély tartása közt farktollait legyezőkép fenn hordja, s kényes lépdegéléssel forgatja magát a rajta szivárvány színekben tündöklő napsugár fényözönében. Ily helyzetben láthatta valamely derült nap tiszta fényében a dalos nép fia, midőn róla így szól: Szép a pávának a tolla, aranyos . . . (Népdal.) És így tovább . . . Egy-két ilyen gyakorlat után kész vázlatot tüziink a tanuló elé, hogy azt kerekítse ki teljes előadásra. — Alkalmas példákat könnyen találunk a különféle stilisztikákban és segédkönyvekben, milyen a többek között dr. Rupp Kornéltól: „Magyar Írásbeli feladatok“ czimű mintegy 1000 feladatot vázlatokban s kidolgozva tartalmazó példatára. — De ilyen teszem a Névy „Szerkezettanában“ a következő : A vad-ló. 1. Alakja. A vad-ló kicsiny, alig olyan nagy, mint a legkisebb fajta orosz ló; feje aránytalanul nagy; fülei igen hegyesek, nagyok és lelógók, mint a szamár-fülek; szemei tüzesek; sörénye rövid, borzas; farka a szelíd lóénál rövidebb; szőre hosszú, tömött, bunda-szerű, fakóbarna színű. 2. Természete. A vad-ló igen félénk s nagyon gyors futó. Csapatokban él; minden csapatot egy mén vezet, mely mindig előljár s melyet a többiek követnek. Ha a mént elejtik, a többi szétszóródik, s így könnyebben válik a vadászok zsákmányává. A vad csordákat üldözik, mert a puszták szénapajtáit kiürítik, s a szelíd lovakat elcsábítják. 3. Haszna. A vad-lovat igen nehéz megszelídíteni; lovaglásra épen nem használható; más ló mellett nehezen fut, s fogságában alig bír ki többet egy évnél. Ilyforma tételek kidolgoztatásával, de melyek megválogatásában igen körültekintők legyünk, viszszük rá a tanulót más körbeli leírásokra (tájak, időjárás, életképek, jelenetek stb.), miglen, hogy úgy mondjam, — „szabadúszó“ lesz.
