Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1898
Tartalomjegyzék
39 talná. Nagyon gyakran érzi majd kint az életben is, hogy a könyvek a legjobb barátai, a kik borúsabb napjaiban is tiszta lelki örömet és élvezetet szereznek neki s megvigasztalják szomorúságában. De hogy igazán hasznos legyen az olvasás, a legnagyobb gonddal és körültekintéssel kell szabályozni, mert alig van valami, a mi oly nagy pusztítást vinne véghez az ifjú lelkében, mint a rossz könyv. Csakis olyan olvasmányt adjunk a gyermek kezébe, a mely lelki világának, értelme fejlettségének megfelel, s a melynek igazán képző és nemesítő tartalma van. Jelölje ki tehát az iskola osztályonként azon műveket, a melyeket alkalmasaknak tart az olvasásra. Ezeknek egy része közös iskolai feldolgozásnak a tárgya lesz, míg másokat a tanuló önmunkásságára kell bízni. Természetes, hogy már az iskolai olvasmányoknál igénybe kell venni a tanuló öntevékenységét; egy-egy könnyebb részt fel kell adni házi olvasmányűl is, hogy a tanuló megszokja az önerejéből való olvasást. Az olvasmányoknak másik része lesz az u. n. magánolvasmány, a melyet azonban szintén az iskola felügyelete alatt végezzen az ifjú. Ezeket ismét két részre lehet osztani: kötelező és ajánlott müvek. A kötelező olvasmányt azok a remekművek képezik, a melyekben legjobban megnyilatkozik a magyar nemzeti szellem. Ezeknek olvasását minden tanulótól meg kell kívánni. Az ajánlott olvasmányokat a magyar és a világirodalom kiváló termékei képezik, s olvasásuk a tanulók magán- szorgalmára van bízva. Az olvasmány tartalmát minden egyes tanulótól számonkéri az iskola, első sorban a magyar nyelv tanára, de egyúttal őrizze ellen az olvasást a könyvtáros, az osztályfőnök s minden tanár. Ezért nagyon czélszerü a kötelező és ajánlott müvek jegyzékét minden egyes osztályban kifüggeszteni, hogy könnyebb legyen az ellenőrzés. Az ellenőrzésben nem nélkülözhető a szülő sem, mert első sorban az tudja megakadályozni, hogy kártékony hatású könyv ne kerüljön a gyermek kezébe. Vallástalan, erkölcstelen müveket, melyek megingatják lelkében a hitet s érzéki vágyakat keltenek benne, ne olvasson az ifjú; nem kell a kezébe adni olyan könyvet sem, a melyet nem ért meg, mert értelmi fejlettségét meghaladja. A regényolvasás is nagyon rossz hatással van az ifjúra, különösen az irodalmi becscsel nem is bíró férczregények olvasása. A regények ugyanis az ifjúnak amúgy is erősen kifejlődött képzeletét ferde irányba terelik. A regényes dolgok és kalandok mélyen bevésődnek az ifjú leikébe és olyannyira foglalkoztatják, hogy nem tud varázshatalmok alól szabadúlni; a komoly munkához nem lesz türelme, mert képzeletének túlságos izgatottsága meggyöngíti akaraterejét, s így kötelességeit is el fogja hanyagolni. Az iskolában nem tud többé figyelni, mert ábrándvilágban él, mely az olvasott regényekből rajzolódott képzeletébe, s mivel ez a világ a való
