Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1897
Tartalomjegyzék
94 Mikor elmélkedésemben annak az én könyvemnek kapcsán idáig eljutottam, olyan jól eső meleg érzés kezdett lopódzni szívembe; de lelkem még nem tudott tisztára megnyugodni. Még arra a kérdésre kellett megfelelnem, hogy a kath. egyház szerzetessége csakugyan a vallásnak véletlen kiuövése-e; mert ha kinövés, akkor felesleges, tehát kiirtandó. Átforgattam hát lélekben az emberiség történetének több mint ezer esztendőről szóló lapjait s a mi ott lelkem szeme elé tűnt, arról győzött meg, hogy a kereszténységben a szoros értelemben vett szerzetes-élet megjelenése nem a véletlenség műve, hanem a Gondviselés akarata; mentő deszka a népek hajótörésében, mennyei segély, megfelelő mindenkor az idők szükségeinek; következéskép a szerzetesség kiirtására törekedni annyi, mint kiirtására törekedni a kereszténységnek. S ha volnának talán mélyen tisztelt Hallgatóim közt, a kik merésznek találják ezt az állításomat s talán meg is mosolyogják, azokat szépen kérem, ajándékozzanak még meg egy kevés ideig szíves türelmükkel, hogy merésznek tetsző állításom igazságát bebizonyíthassam. A nagy római birodalom, a világ ura, hanyatlásnak indúlt. Mit kell értenünk egy nemzet, egy birodalom hanyatlása alatt? Elmondom, hogy lássák, m t. Hallgatók, hogyan munkálkodik a Gondviselő Isten az emberiség javára. Elérkezik valamely nemzet életében egy időpont, mikor az emberek előtt már csak két dolognak van értéke: az üzletnek és az élvezetnek; az üzletnek pénzszerzésre, az élvezetnek a pénz elfecsérlésére. Mikor ez az időpont beáll, akkor beállt a hanyatlás: a szellem elalja- sodása és a jellem elsatnyúlása, vagyis a szolgalelkűség. Az ily nép a felette uralkodóktól nem kér, nem vár egyebet, csak kenyeret, mely táplálja, és élvezetet, mely idegeit állandóan izgalomban tartsa. A min egy nemzet igazi műveltsége alapszik, a szabadság és a vallás nagyrészt már csak gúny tárgya, a tudomány és a művészet pedig az üzlet és az élvezet eszköze. Ily rettentő időben mire van szüksége az emberiségnek? Nagy bűnbánatra, nagy példákra, menedékre azok számára, kik a közromlás elől menekülni akarnak. Ezért nyitja meg a Gondviselés a III-ik században Egyiptom pusztáit. Rómából egy nemes és szent csapat siet oda, unokái azoknak a hódítóknak, kik népeket igáztak le és töröltek el a föld színéről, a Scipiók, a Catok és Caesarok ivadékai. Thebais hegyei szakadatlanul szent énekektől és kézi mesterségek és mezei munkák zajától visszhangzanak. A puszták e munkásai mind azon- egyfélekép ruházkodtak: keleti köpenynyel és a fejőket befedő kámzsával; minduyájoknak azonegyfajta fegyvereik voltak: a szentírás és a zsolozsmák könyve; mindnyájan ugyanegy harczot harczoltak: az erény harczát a bűn ellen; mindnyájan egyazon koszorút várták: az
