Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1896
Tartalomjegyzék
5 A tanári testületek, a rendelet szerint, már augusztus elején beadták a főigazgatókhoz módosító javaslataikat. Ezekből, valamint az országos tanáregyesület és a főigazgatók javaslataiból is kitetszett, hogy az ígért törvényhez országszerte kevés a bizalom; mert a javaslatok azon a határon, melyet a minister kijelölt, az idő rövidsége mellett is jóval túlmentek s általán nem ideig-óráig tartó újabb kísérletezést, hanem oly intézkedést kívántak, mely a középiskolai oktatás sikerét örökös bizonytalanságával nem koczkáztatja. Akadt köztök nem egy, mely a módosítás alapjául — mint az egri tanári testület tíz évvel azelőtt a magyar kir. helytartótanácsnak,*) — az Entwurf tantervét ajánlotta, s Pauler minister, a ki magát, mikor a közoktatásügy szövevényeibe az országgyűlési szünet alatt mélyebben belenézett, gyöngébbnek látta, mint hogy a középiskolák rendezésénél a protestánsokkal szemben helyt tudna állni, a törvényjavaslat tárgyalását kedvezőbb időre halasztván, maga is a tanári testületek nagyobb részének véleményéhez fordult s az Entwurf tantervét, az országos tanáregyesület javaslata szerint, még az iskolai szünet alatt nagy sietve átdolgoztatta s életbeléptetését, némely átmeneti intézkedések után, a következő — 1871/2 — évtől kezdve „a ministerium közvetetlen rendelkezése alatt álló gymnasiumok valamennyi osztályában“ elrendelte.2) Ez a második ministeri tanterv sokkal közelebb állt az Entwurf tanulmányi szervezetéhez, mint a magyar kir. helytartótanácsé, s épen azért, bár elég sebtiben készült, ment volt ennek szembeötlő félszeg- ségeitől.3) Azt ugyan, hogy a német nyelv tanítását a legalsó két osztályba is bevitte, nagyon kevesen vették tőle jó néven, de azért a tanári testületek, jobbnak híján, általában megnyugvással fogadták; mert a magyar nyelvnek és irodalomnak előkelő helyet biztosított, a gymnasiumi oktatás humán jellegét, a görög nyelv és irodalom heti óráit négyről tizennyolczra emelvén, világosan kitüntette és, fontosságukhoz képest, a modern és a reál tanulmányok tanítására is elég nagy gonddal volt. Egy intézkedése azonban — s ezt nem az Entwurfból, hanem az első ministeri tantervből vette — hogy a vallásoktatásra a „főgymnasium“ osztályaiban (V— Vili. oszt.) hetenkint csak egy órát szabott ki, mindazoknál, kik a vallásoktatást a nevelés legelső rangú tényezőjének vallották, nagy megütközést, sőt komoly aggodalmat is keltett, mert annak jeléül volt vehető, hogy az országgyűlésen akkor időben már nagyon erősen hullámzó egyházellenes áramlatnak maga a ') 1895/6. évi Értesítő, 6—8. 1. *) Hivatalos iratok. 1870/1. 3) V. ö. az 1895/6. évi Értesíts 21—23 1.
