Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1896
Tartalomjegyzék
44 végbement tanulmányi értekezlet jegyzőkönyvében az utódok számára is fentartandónak vélt, nem volt kedvezőtlen. „Örömmel jelenti — úgymond — hogy az intézet állapotát több tekintetben igen kielégítőnek, némely tekintetben pedig példásnak látja. Csakhogy ez — folytatta — jó részt a múltnak köszönhető; első látogatása után is teljes azonban meggyőződése, hogy a tanári testület, a „noblesse oblige1“ elvénél fogva, az öröklött állapotnak nem csupán fentartására, liauem tovább fejlesztésére is minden erejéből törekedni fog.“ *) Törekedett is, mutatják a következő látogatások jegyzőkönyvei, melyek befejező része, az intézetet évről-évre „normális módon haladónak, fejlődőnek“ mondja. Csak egy irányban volt a gymnasium fejlődésének oly akadálya, melynek elhárításán a főigazgató s vele együtt a tanári testület is hasztalan buzgólkodott. T. i. az épület, még mindig régi állapotában, sokkal szőkébb volt, mint hogy a középiskolai törvény 17. §-ának, mely, a hol egy-egy osztály tanulóinak száma a hatvanat állandóan meghaladja, párhuzamos osztályok állítását rendeli el, távolról is megfelelhetett volna. Már Rezutsek apát is — említettük - gondolt arra, hogy az egri gymnasium épületét, mint 1875-ben a székesfehérváriét, mihelyt a rend körülményei megengedik, át fogja alakítani. Közbejött azonban előbb a szentgotthárdi apátság és a bajai főgymna- sium átvétele, később pedig, mikor a rend az átvétellel járt tömérdek bajt és veszteséget valamennyire kiheverte, mint elsőbb rangú, a tanárképzés reformjának kérdése állott elő, mely, 1889-ben a rend budapesti intézetének felállításával nyervén megoldást, az átépítést bizonytalan időre elodázta.2) Trefort maga is belátta, hogy hiába volna a rendtől erejét meghaladó áldozatot — áldozatról volt szó, nem kötelességről - követelni, azért, bár a párhuzamos osztályok felállítását s ezzel együtt az épület kibővítését utóbb is minden iskolai év végén szóba hozta, Hóman főigazgató fölterjesztésére 1886. június 5 iki rendeletével megengedte, hogy „míg a szükséges párhuzamos osztályok felállít'iatók nem lesznek, a középiskolai törvény 17. §-a alapján az I. osztályba 80, a II-ba 70 tanúló vétessék fel.“3) Egy hiányon, a téli tornázás hiányán, mégis segíteni kellett, s a zirczi apát a tervet, mely szerint a torna épület a gymnasium átalakításával minden nehézség néikűl fel lehessen majd használni, a Szvoré- nyitól ajánlott Wind István építő mérnökkel 1886. őszén elkészíttette s vele a szerződést a miuisterium építészének, Weber Antalnak, a kit a terv és költségvetés felülvizsgálásával megbízott, 1887. ápril 25-én *) Jegyz5k5nyvek. 1885/6. 3) 1895/6. évi Értesítő. 68 - 73. 1. 3) Hivatalos íratok. 1885/6.
