Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1896
Tartalomjegyzék
32 technikum tanárai úgy találták, hogy tanítványai a felsőbb tanulmányokra általán gyengék, fejletlenek, a közvélemény pedig nem is tekintette igazi középiskolának; a reáliskolai tanárok tehát, már csak a „saját reputatiójok“ érdekében is, valóságos középiskolává emelésén buzgólkodtak. *) Trefort minister 1875-ben két osztálylyal csakugyan megtoldotta, tantervét ehhez képest átmódosította s azzal, hogy következő — 1876/7 — évben életbe lépett új rendtartásnak, mely a gymna- siumokra és a reáliskolákra egyenlőképen szólt, „Középiskolai rendtartás" czímet adott, a gymuasiummal teljesen egyenlő rangra emelte. A minister e rendelkezését a közvélemény helyeslessel fogadta, a törvényhozás pedig az 1883. XXX. törvényczikk 1. §-ával végleg szentesítette. A sikerült próba biztatta, neki bátorította Trefortot, hogy újításait tovább folytassa s ez úton azt a távolságot, mely az autonom felekezetek intézeteit az állami és a katholikus gymnasium októl elválasztotta, mennél nagyobbá és szembeötlőbbé tegye. A közvélemény, gondolta, a nagy különbség láttára kevésbbé lesz hajlandó elnézni, hogy a tanúló ifjúságnak, mely a társadalom vezetésére lesz egykor hívatva, égjük része sokkal alacsonyabb fokú míveltségben részesüljön a másiknál, s így a protestáns egyházkerületek is majd csak meg fognak mozdúlni, hogy középiskoláik fogyatkozásain, ha magoktól nem akarnak, vagy nem bírnának, a ministen felügyeletért cserébe kínált állami segély elfogadásával segítsenek. Törekvésében az újjá szervezett országos közoktatási tanács, melynek első érdemes munkája az új rendtartás volt, nagyon kezére járt a ministernek. Egy-két tagját kivéve nem volt ugyan ellene, hogy a közoktatásban a testületi szabadság elve is érvényesüljön, de a magyar nemzeti állameszmét összes középiskoláinknak nemcsak szervezetében, hanem egész tanulmányi rendszerében is határozott kifejezésre kívánta juttatni; azért, mikor Trefort minister, a módszeres tanácskozásokhoz való utasítás kiadása után, a Pauler-féle tauterv revisiójával megbízta, az egészet, mert az Entwurf módosítása lévén, az elnyomatás idejére emlékeztetett, félretette s két év múlva egy egészen új gymnasiumi — alapelveiben és vonatkozásaiban az első nemzeti — tantervvel állott elő, mely a gymna- siumot egységes tanfolyamit intézetté szervezte és, a néhány hónapra rá elkészült „Utasításokkal“ megvilágosítva, a tanítás anyagának feldolgozásában folytonosságot, a tantárgyak közt pedig szorosabb kapcsolatot létesített* 2) s ezzel közoktatásunk történetének legújabb korszakát nyitotta meg. Az országgyűlés már mint bevégzett tényt, az új „Rendtartással“ együtt elfogadta és törvényerőre emelte, s bár ') Klamarik i. m. 157. s köv. 1. 2) Utasítások a gymnasiumi tanítás tervéhez. 1880. 1—3. 1.
