Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1896
Tartalomjegyzék
27 csak 11 főreáltanoda van — csökkentésére törekszik, mint hogy a gymnasium és a reáliskola czélját összetévesztvén, hibás eszközökkel kívánjon czélhoz jutni.“ A 11. §. szerint minden középiskola mellé, vele szerves kapcsolatban s ugyanazon igazgatás alatt, előkészítő osztály lett volna állítandó. Az 1868-iki, tehát akkor öt éves népiskolai törvénynek s általán a magyarországi népiskoláknak, alig képzelhető ennél megszégyenítőbb bírálata. Nem is bocsátkozott azért az értekezlet mélyebben az előkészítő osztály kérdésének bírálatába, hanem röviden csak annyit jegyzett meg rá, hogy ne a középiskolát toldja meg a kormány egy kilenczedik osztálylyal, hanem törekedjék a népiskolai oktatás javítására, hogy növedékei a IV. osztály végéig, honnan a törvényjavaslat 43. §-ának értelmében a középiskolába felléphetnek, a helyes olvasást és írást, a számok kiírásával és a számtani négy alapművelettel együtt igazán megtanúlják; azokat a nyolcz-kilencz éves korban nagyobb részt még korai, tehát fölösleges tanúlmányokat pedig, melyekre a legegyszerűbb polgároknak is szükségök vagyon, hagyassa fenn azok számára, kik nem fognak fellépni a középiskolába, de azért, mint ismétlő iskolások, tizennégy éves korukig úgyis tankötelesek maradnak. „Mert — így végzi megjegyzését — hozzáadva a középiskolai nyolcz éves tanfolyamhoz az egyéves önkéntességet, a négy-öt éves egyetemi cursust s ezen túl még legalább két-három évi gyakorlati időt: a legkedvezőbb esetben is huszonöt-huszonhat éves — az emberi életkor feléhez közel — lesz az ifjú, mikor a tudományos pályák valamelyikét eléri. Nagyon nagy kár volna tehát az úgyis tetemes áldozatokat egy merőben fölösleges évnek terhével még súlyosbítani.“ Az „állami“ tanárképesítés kérdéséről, mely most, a törvény- javaslat közzététele után, az autonom felekezetek aggodalmának és vállvetett ellentállásának egyik legfőbb oka volt, a tanári testület már öt évvel előbb, 1868-iki emlékiratában, elmondta a maga nézeteit. Akkor is, később is a rendi tanárjelöltek egyetemi képeztetése mellett nyilatkozott, *) hogy a cistercita rend a nagyot változott közoktatás- ügy új követelményeinek képesített tanárok dolgában is kifogástalanúl megfelelhessen. A javaslat 19. §-a ellen, mely, a tanárvizsgáló bizottság szervezésén kívül, a tanárképesítés módját is feltétlenül a köz- oktatásügyi ministerre kívánta bízni, nem azért szólalt fel hát, mintha az államnak azt a jogát, hogy a tanárképzés módját szabadon állapíthassa meg, — mert hisz az államot megillető legfőbb felügyelet ebben is határozottan kifejeződik — csak távolról is kétségbe akarta volna vonni, hanem mivel ily rendkívül fontos és úgy a tanító szerzetes rendek, mint az autonom felekezetek belső ügyeit egész közelről érintő *) 1895 6. Értesítő. 04 s köv. 1.
