Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1896
Tartalomjegyzék
ß m • féle dolog, akárminő jelentéktelen volt is magában, nagyon bántotta, azért legközelebbi — 1871. márcziusi — hivatalos látogatásakor nem is hagyta szó nélkül és, bár szokottnál is részletesebb és szigorúbb körültekintése alatt meggyőződött, hogy „az intézet visszaeséséről egy- átalán nem lehet szó,“ Eötvös rendeletét mégis igen nyomatékos szavakkal ajánlotta a tanári testület figyelmébe s „a íanúimányok módszeres kezelését és a paedagogia elveinek alkalmazását illető eszmecseréket, mint a havi tanácskozások rendes tárgyát,“ nagyon a lelkére kötötte. Még azt is megkívánta, hogy a tanári testület már az év elején megállapítsa, ki, mikor és miről fog a havi tanácskozásokon értekezni, s hogy a kellő bírálaton átment értekezéseket felülbírálatra és, esetleg, tovább terjesztésre az igazgató hozzá mindenkor fel küldje.x) Az értekezések sorát, mindjárt a következő — ápril — hóban, maga Szvorényi kezdte meg, „Módszertani nézetek a latin nyelv tanításáról felgymnasiumi osztályainkban“ czíniü dolgozatával; s utána a tanári testület tagjai, a „felnőttek oktatása“ miatt némi megszakításokkal, másfél éven át rendszeresen folytatták. Szokatlan volt ez a munka, Pauler minister nem is kívánta meg, s így legtöbb helyt ki is ment divatból; de Juhász, mert hasznosnak látta, nem engedte meg, hogy egészen abban maradjon. Trefort ministernek is ő ajánlotta először, hogy újítsa meg az Eötvös rendeletét, s Trefort megújította, azzal a módosítással, „hogy a tanári testületek az egy-egy hónapra szóló tananyag részletes meghatározása mellett az e körüli módszertani fejtegetések czéljából minden hónap elején értekezleteket tartsanak;“ útmutatást azonban nem adott hozzá egyebet, minthogy a tanári testületek figyelmét az Entwurf függelékének I—VIII. szakaszaira hívta fel, „melyek bármely tanterv és tanszervezet mellett alkalmazható fontos módszertani utasításokat szolgáltatnak. “2) Fontosnak elég fontos volt e rendelet, a tanári testületek többé- kevébbé mind olyannak vették, de végrehajtásában, mivel határozott utasítást nem kaptak kozzá, nagyon eltértek egymástól. Egerben, például, nem tartotta czélra vezetőnek a tanári testület, hogy „minden hónapban valamennyi tárgyról eszmecseréket kezdjen“ s ezek eredményét ugyanazon értekezlet jegyzőkönyvébe mind befoglalja; hanem abban állapodott meg, hogy a hónap végén a következő hónapra szóló tananyagot, lehetőleg az „egymásra vonatkozást is figyelemmel i tartva,“ pontos részletezéssel megállapítja s a kívánt methodikai eszmecserét, az időhöz és a viszonyokhoz mérten, csupán két vagy három rokon tárgyra szorítja, az általánosabb paedagogiai és methodikai nézeteket pedig, bizonyos terv szerint, külön értekezleteken vitatja *) *) Tanácsk. jegyzőkönyvek 1870/1. 2) Hivat, iratok. 1872/8,
