Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1896
Tartalomjegyzék
10 a protestáns felekezetek annak idején egyesült erővel ellene támadtak, a mennyit csak lehet, símíttasson s lehetőleg még azzal az országgyűléssel letárgyaltassa. Addig is meg akart tenni mindent, a mi tőle telt, hogy az állami és a katholikus középiskolák tanárait mennél tervszerűbb és a végeredményt is mindenkor szemmel tartó iskolai és házi munkára szorítsa és a középiskolai tanításnak a hiányos „belke- zelés“ — ez volt akkor a divatos műszó — miatt szinte általános sikertelenségét valamennyire csökkentse. Eötvös egyik igen nevezetes rendeletének foganatosítását hitte e czélra legalkalmasabbnak, azt, mely „az egyes tanulmányok módszertani kezelését a tanári tanácskozások tárgyává tette,“ de kellő sürgetés lójában legtöbb helyt végrehajtatlan maradt. Okot ennek a rendeletnek kibocsátására a st.-pölteni felsőbb katonai intézetben 1870. őszén tartott felvételi vizsgálat adott, melyen — a cs. kir. közös hadügyministernek a magyar kir. vallás- és közoktatásügyi ministerhez küldött átirata szerint — „kiderült, hogy a magyar- és erdélyországi középtanodákba járt tanúlók képességi foka iskolai bizonyítványukba igtatott többnyire jó és jeles előmeneteli tanjegyeiknek nemcsak hogy meg nem felel, de sőt azokkal kiáltó ellentétben áll.“ A latin nyelvnél, például, azt tapasztalták a vizsgálók, hogy „a jeles és jó bizonyítványú lY-ik osztályi tanúlók, noha azt, hogy a német nyelv kellő ismeretével nem bírhattak, figyelembe vették, feleleteikben úgy szólván semmi készültséget sem tudtak igazolni és, a latin alakok és szóhajlítás legszükségesebb ismereteinek is hijával lévén, a legegyszerűbb mondatok alakításában és átalakításában annyi ösmeretet sem tanúsítottak, a mennyit egy első osztályi tanúlótól is jogosan meg lehet követelni. Szintoly hiányos és felületes előismereteket tapasztaltak a különféle középiskolák növendékeinél a mennyiségtanban, a nézleti mértanban, a földrajzban és a történelemben.“ Hogy pedig ez a magyar középiskolákon a külföld előtt esett szégyenfolt annál szembeötlőbb legyen, a közös hadügyminister a vizsgálati jegyzőkönyv kivonatait, melyek a felvételi vizsgálat eredményével szemben az osztálybizonyítványbeli érdemjegyeket is feltűntették, átiratához hozzácsatolta s azokéira, kik katonai ösztöndíjasok voltak, annak igazolása végett, hogy Magyarországon minő könnyedén szórják a jeles és jó érdemjegyeket, a közoktatásügyi minister figyelmét még különösen is felhívta. Kemény, szinte kegyetlen volt ez a leczke, de nem igazságtalan; azért Eötvös, hogy a megaláztatást a közelebbről érdeklett középiskolák is érezzék, még abban a hónapban — november 22-én — kiadott rendeletével, intő például, a st.-pölteni felvételi vizsgálat jegyzőkönyvi kivonatait is valamennyinek megküldte. Egyet • az egri gymnasium is kapott, a Kitticsán Zsigmondét; csakhogy ebből szégyen
