Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1895
Tartalomjegyzék
96 mikor a természetrajzival együtt újból rendezte, háromszáz ötvenkét eszköze volt, mezeknek puszta vételára a hatezer forintot jóval meghaladta.J) A természetrajzi gyűjteményt, a hogy 1856-ban állt, nagyobb részt Schill Athanáz tanár szerezte össze. Egyik másik ága mennyiségre nézve tűrhető volt, de a minőségen, a vett és a szilárdabb természetű tárgyakét kivéve, meg a berakáson is nagyon meglátszott, hogy az őr nem mindennapos vendége múzeumának. Schill Athanáz szeretett gyűjteni, adni, venni, cserélni, de a rendezés lassú, szobai munkája sehogy sem vágott a természetéhez. Mikor aztán Juhász figyelmeztette, hogy a rendezést, legfőkép a növénygyűjteményét, nem lehet tovább halasztani, Horváth Zsigmondot kérte meg: szedje rendbe legalább a növényeket, úgy is, ha kell, ha nem kell, mindig ott lakik a múzeumban. Horváth Zsigmond a physikai szereket, azokat is, melyeket Farkas Gergely használt, teljes rendben tartotta, pedig ekkor nem volt még szertárőr; Schillnek is megtette hát, hogy a növénygyűjteményt — 1877 hazai fajt és 587 külföldit, Bécs tájékáról és az Adria vidékéről valókat — egyik cistercita növendék segítségével számba vette és betűrendbe rakta, hogy, ha keresik, akármelyikre könnyebben rátaláljon. A természetrajz nem volt szaktárgya, de szerette s értett is hozzá annyit, hogy, főkép a külföldön szívesen és gyakran megtekintett kisebb-nagyobb gyűjtemények példájára, szorgalmas tanúlással és szaktudósok utasítása szerint meg segítségével a gymnasium gyűjteményét rendben tudja tartani s alkalom és szükség szerint gyarapítsa is; attól fogva tehát, hogy a physikai szertár kezelését egészen ő vitte, mivel mind a két gyűjtemény együtt, a templomtól 1855-ben elválasztott harminczöt méter hosszú második emeleti helyiségben, volt, tényleg a természetrajzi gyűjteményt is ő gondozta, Schill pedig azon kívül, hogy évről-évre most is szépen gyarapította, a szertárőrségének 1854-ig jóformán csak czímét viselte s ezt is csak a Horváth kéi'ésére, a kit, mivel a természetrajzot nem tanította, sem ő, sem Juhász sokáig nem tudtak rávenni, hogy a teher mellé a czímet is elfogadja. A gyűjtemény rendszeres bővítése most még nem az ő gondja volt, az erre való rendes évi költségről sem neki kellett elszámolnia; hanem azért itthon is, utazásai közben is keresve kereste az összeköttetéseket, melyekről hihette, hogy a természetrajzi gyűjtemény egyikmásik ágának gyarapítására forrásúi szolgálhatnak. Mindjárt a legközelebbi — 1857/8-iki — nagyszűnet alatt megismerkedett Schreyber Ferencz klosterneuburgi szerzetes kanonokkal, s ettől a gyűjtemény számára még azon évben 887 ausztriai növényfajt kapott ajándékúl.* 2) *) á. múzeum leltára 1873. 2) 1857/8-iki Programm. 37. 1.
