Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1895

Tartalomjegyzék

82 hozták az újfajta iskolai bizonyítványokat is, és valaki, a kinek fia két rendbeli — tanúlmányi és magaviseleti — megrovást vitt haza, elpanaszkodott az érseknek, „hogy a cisterciták mennyire elrontották az ő karácsony-estéjét.“ Mikor az ebédnek vége volt, Bartakovics, töb­bek jelenlétében, bizonyos „animositással“ vetette szemére Szvoré- nyinak, hogy a tanári testület a „secundákat“ sőt a „tertiákat“ is — összesen tíz „tertia“ volt — ilyen meg olyan könnyen osztogatja. Juhász­nál, mint mindenkor, ez esetben is készen állt volna a felelet, hogy „ő kegyelmessége sose fáraszsza magát ilyen nem is ebédhez való díb- dábságok meghallgatásával, hanem a panaszosokat küldje csak ő hozzá, akárkik legyenek is, majd megmagyarázza ő nekik a „secundák“ meg a „tertiák“ okát, hogy nem mennek többé panaszolkodni oda, a hol úgy sem segíthetnek az ő bajukon“; de Szvorényi tartózkodóbb ter­mészetű volt, s erre a helyén és idején kívül való nyilatkozatra csak annyit felelt, hogy szemmel láthatólag bebizonyítja majd, mennyire hiábavaló a tanári testület túlságos szigorúságának bizo­nyos körökben divatossá vált emlegetése. Hanem aztán be is bizo­nyította. Másnap elment az érsekhez és, miután megmagyarázta neki, hogy, ha szigorúságról van szó, nem az évközi figyelmeztetések, hanem az évvégi bizonyítvány szerint Ítélendő az meg, egy rovatos kimuta­tásban, hol az ország java iskolái mind szerepeltek, szemmel látható­lag eléje mutatta, hogy „míg az év végén a bukások közép száma hazánkban öt-hat közt változik, nálunk rendszerint minden hatodikra, igen számos intézetnél ötödikre, sőt negyedikre is esik, az érsek tulaj­don intézetében, az angolkisasszonyok külső iskolájában, meg épen minden harmadikra.“ r) S ezzel a magában ugyan nem nagy, de, hogy az intézet belső ügyeibe való illetéktelen beavatkozásnak tetszhetett, könnyen kényessé válható dolog minden nyom nélkül elsímúlt. Barta­kovics sietett kijelenteni, hogy távol volt tőle minden beavatkozás gondolata, „de — tette hozzá kedélyes mosolylyal — ezek a rossz gyerekes apák annyit panaszkodtak már nekem a cisterciták szigorú­ságáról, hogy szinte magam is beálltam velők panaszosnak.“ Jó is, hogy legalább erről a részről nem támadt semmi akadály, mert a következő hónapok képviselőválasztási zűrzavara a tanári testület minden erejét és ügyességét próbára tette, hogy a hátráltató körülményekkel sikeresen megküzdhessen. Januárban már nemcsak a farsang, hanem a megkezdett korteskedés miatt is nagyon lármásak voltak az éjtszakák; a korcsmákba és a — legfőkép csak ittas ven­dégekre számító — kávéházakba a módosabb szülők serdűltebb gyermekei is be-befordúltak és, a rendes dorbézolőkkal czimboraságba elegyedvén, reggelig is elkurjantgattak; nappal aztán átaladták az *) *) Igazgatói napló. 1868/9.

Next

/
Thumbnails
Contents