Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1895
Tartalomjegyzék
63 kezeteket is, melyek, autonomiájok védelme alatt, törekvéseivel szemben határozott állást foglaltak, a fejlődés útjára kényszerítse. „Örvendetes tudomáséi vettem — ezt írja Juhásznak 1868. márczius 26-án — hogy a cisterci rend kormánya buzgőlkodva megteszi tanintézeteiben mindazon intézkedéseket, melyeket az ifjúság korszerű nevelése megkíván. Úgyszintén elismerésemet kell nyilvánítanom a gymnasium igazgatójának azon törekvései iránt, hogy a kérdéses két tárgy — a rajz és a gymnastika — tanítását a tudomány követelményei szerint foganatosíttatja.“ Néhány nappal előbb, márczius 15-én, a nála járt Szvorényi előtt is hasonlóképen nyilatkozott, s mikor az új rajziskola berendezéséről értesült, akkor sem felejtette el a zirczi apát szíves áldozatkészségét lekötelező szavakban megköszönni. *) Csak egy dolog indúlt meg nehezebben, a tanárvizsgálat letétele, melyet pedig Eötvös mindjárt ministersége első napjaiban nagyon sürgetni kezdett. Magyarországon az első tanárvizsgáló bizottságot a helytartótanács 1862. aug. 21-én állította fel, „hogy a tanárjelölteknek képességük kimutatására itthon is legyen alkalmok.“ A szabályzat — az osztráknak kevés kivétellel szóról-szóra való fordítása — november hóban jelent meg; e szerint annak, a ki vizsgálatra jelentkezett, ki kellett mutatnia, hogy előzőleg valamely egyetemen, mint rendes hallgató, legalább három évet töltött. Ez a feltétel azonban a tanítórendek tagjaira nem volt kötelező; nekik, mivel az érettségi vizsgálat után négy évi theologiai tanfolyamot végeztek, a november 29-iki udvari rendelet szerint, ha csak az alsó osztályokban tanítottak, nem is kellett vizsgálatot tenniük; ha meg a felső osztályokban alkalmazták őket, vizsgálatra a pesti egyetem hallgatása nélkül is jelentkezhettek. Csak hogy kevesen jelentkeztek: egyrészt, mivel nem kötelezett mindenkit, s a helytartótanács nem is sürgette igazán, másrészt meg, mivel a magán úton való előkészület nehézségei legtöbbet visszariasztottak tőle; az pedig, hogy az egyetemet rendesen látogassák, ez időszerűit legyőzhetetlen akadályokba ütközött. Most azonban, hogy a közoktatásügyi minister a tanárvizsgálatot általában kötelezővé tette s a rendfőkhöz intézett leiratában (1868) szokatlan éles hangon kinyilatkoztatta, hogy a vizsgálatra kötelezettektől a minősítés megszerzését múlhatatlanúl és mennél hamarább megköveteli: a késlekedés azt jelentette volna, hogy a tanitórendek, szervezetüknél fogva, az új idők haladásával nem bírnak lépést tartani. Talán maga a minister is, környezetének nagyobb és hatalmasabb része azonban, mely minden katholikus intézménynek elvből ellensége volt, mindenesetre ezt óhajtotta, ’) Hivatalos iratok. 1867/8. — Igazgatói napló. 1867/8.
