Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1895
Tartalomjegyzék
21 A tanügyi bizottság javaslata a tanítás nyelvéül — és ez az egy soha el nem évűlő érdeme — az összes kath. gymnasiumokra nézve a magyar nyelvet állapította meg. A megokolásban az októberi diplomából indúlt ki, melylyel a fejedelemnek „a magyar nyelvet magyar királysága minden politikai és bírói hatóságainál a belszolgálatban szintúgy, mint az egymással való közlekedésben, ügyviteli és hivatalos nyelvül visszaállítván, kétségtelenül az volt akarata, hogy Magyarország területén az országos kormányzati, törvényhozási és törvénykezési nyelv ezentúl kizárólag a magyar legyen; ebből pedig elvitázhatatlanúl következik, hogy a kormányzati, törvényhozási és törvénykezési nyelv általános tannyelvül szolgáljon mindazon tanintézetekben, melyek a tanúló ifjúságot egyházi és állampolgári közpályára készítik elő.“ S ezt a következtetését a középiskolák alapítóinak el nem magyarázható szándékával, a katholikus intézetek felett őrködő egyházi és világi hatóságok határozott akaratával, a tanári testületek véleményeivel, a tanúlók statisztikai kimutatásának számadataival s végül az ország különböző nemzetiségeinek saját érdekeivel támogatta. Kivételt egyedül a belényesi görög katholikus főgymnasiumra tett, hol az előadás nyelvéül a románt, az alapító világos szándéka szerint, továbbra is megtartandónak vélte. *) A javaslatnak ezt a részét nem is utasította vissza az udvari rendelet, de módosítást kívánt hozzá, azt, hogy a nemzetiségi vidékek gymnasi- umaiban „oktatások, magyarázatok, kikérdezések és leczkefelmondások a magyaron kívül a tanúlók többségének anyanyelvén is minden kényszer nélkül szabadon történhessenek.“ 2) Az udvari rendelet értelmében legfeljebb csak egy évre, 1861/2-re szóló s csupán a tantárgyakat, az órabeosztást, a tanárokat és a tanítás nyelvét illető ideiglenes intézkedésről lehetett szó, és a helytartótanácsnak ezzel is nyakra-főre sietnie kellett, hogy az új iskolai év beálltáig, melyet egy egész hónappal úgyis elhalasztott már, valami elfogadható tantervet készíthessen. Arra még csak gondolni sem lehetett, hogy a módosított tantervet, mielőtt szétküldené, Bécsben bemutathassa, azért nyomban, a hogy elkészült (október 21-én), megküldte az igazgatóknak hogy a tantárgyakat, legalább az első félévre, még idején feloszthassák. Magán a rendszeren nem is tett a helytartótanács egyéb módosítást, mint hogy az I. és II. osztályban a szaktanítás helyett az osztálytanítást rendelte el s a többi osztályokra nézve azt kívánta, hogy a tanárok száma csak fokonkint növekedjék, s ugyanazon tár*) A statistikal adatok az 1859/60. évi igazgatói jelentésekből vannak összeállítva Ezek szerint az akkori negyvennyolcz katholikus gymnasium közt egészen vagy túlnyomólag magyar volt 35, magyar-német 1, magyar-német-tót 3, túlnyomólag német 4, német-tót 1. túlnyomólag tót 3, túlnyomólag oláh 1. A 9077 tanúló közt magyar volt 68°/0, német 15°/q, tót 8%, oláh 4°/0, szerb 3%, rnthén 2° 0. — „Sürgöny.“ 1861, 211. szám, *) Hivatalos iratok. 1861/2.
