Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1894
Tartalomjegyzék
90 Eger társadalmi életének ez a visszássága azzal, hogy Pyrker messzeliató terveit sorra meghiúsította, a gymnasium fejlődésére is hátráltató volt. Pyrker, igaz, főkép új alkotásokra törekedett, s ezt sokan még ma is hiúságának hajlandók betudni, a kik szándékának nemes voltát nem akarják, vagy nem tudják megérteni; de a meglevő alkotásoknak s köztök a gymnasiumnak mibenléte sem volt előtte közönbös dolog. A gymnasium, az egy hitoktatást kivéve, nem tartozott hatósága alá, de azért, mint a környék művelődésének egyik alaptényezője és az érseki seminarium legbővebb forrása, állandó érdeklődésének tárgya volt. Míg egészségét meg nem rendítették az örökös izgalmak, ha csak szerit ejthette, rendszerint jelen volt a vizsgálaton s nem épen nagy közlékenysége mellett is néha hosszasabban elbeszélgetett Rezutsek igazgatóval azon akadályokról, melyek a magyar iskolaügy fejlődésének útjában állottak. Úgy találta, hogy iskolai nevelésünk nem veszi számba eléggé az élet sokféle szükségeit, sem a tanúlók különféle hajlamait. Csupa urakat nevelünk, az urasághoz szükséges gazdagság eszközeinek megszerzésére pedig nem is gondolunk; tudományunk kevés, iparunk fejletlen, földmívelésünk pang, a kereskedést idegeneknek hagyjuk, a kik kizsákmányolnak bennünket. Csaknem mindenben idegenekre szorúlunk, azért földünk kövérsége mellett is szegények és urak helyett szolgák vagyunk. A mi műveltségünk van is, nagyon egyoldalú; gondolatunk köre szűk, s nem tudjuk, hogy szebb, nemesebb élvezet is van, mint az, melyet az eszem- iszom és a korteskedés nyújt, s innen társadalmi életünkben az a durvaság, mely miatt a nyugati népek barbároknak tartanak bennünket. Példát is adott rá kicsiben, hogyan lehetne a középiskolai nevelés egyoldalúságán még mostoha viszonyaink közt is segíteni. Az érseki finevelő intézet növendékei — harmincz-negyven gymnasiumi tanúló — a lyceumi rajziskolának, melylyel, mint említettük, a legelső hazai müipariskolának is meg akarta vetni alapját, köteles látogatói voltak; e mellett, hogy a tudományokhoz, a kik arra valók voltak, könnyebben hozzáférhessenek majd, vagy, esetleg, külföldön is folytathassák tanúlmányaikat, idegen nyelvekben is nyertek oktatást; az ének- és a zenetanúlás főkép azokra, a kikben valami hajlandóság mutatkozott, szoros kötelesség volt; végül, hogy nevelésük teljes legyen, testi erejök és ügyességük rendszeres fejlesztésére, a mi akkor nálunk merőben ismeretlen volt még, a tornázásban is gyakoroltatta őket. Rezutsek igazgató Pyrker törekvéseinek buzgó híve volt, de a rajztanúlás sikertelenségéből hamar meggyőződött, hogy a gymnasium- ban ez idő szerint hasztalan volna az érseki finevelő intézet utánzásának megkísértése, nemcsak azért, hogy Pyrkert akármiben is utá-
