Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1894
Tartalomjegyzék
71 Tanártársaival együtt nemcsak szemlélője, hanem lelkes híve és a maga körében előharczosa is volt a jogos nemzeti törekvésnek. Erezte, hogy a második Ratio Educationis életbelépte óta (1806.) az idő kereke nagyot fordult. Ismerte e rendszernek becsét és intézkedéseitől, a mennyiben általán a nevelésre és az oktatásra vonatkoznak, egy hajszálnyira sem tért el, mivelhogy azoknak az egyén és a köz kára nélkül nem lehet elévülniük. Megadni a gyermek-ifjúnak az alapot a tudományos képzettségre és a magasabb műveltségre, hogy azon állásnak, melyet egykor a hazában elfoglal, ismerje és be tudja tölteni kötelességeit; de megadni arra is, hogy „mint jó ember, hű alattvaló és jámbor keresztény“ törekedjék is azokat betölteni: ezeknek a Ratio Educationisban több helyt nyomatékkai kifejezett elveknek alig lehetett valaki lelkesebb hívők, mint épen ő, a buzgó pap és hazafi. De azt is érezte, hogy vannak e rendszernek olyan gyöngéi, melyek miatt a változott viszonyok közt nem maradhat már sokáig teljes érvényben. A nemzeti nyelv, főkép 1823. óta nagy hódítást tett s azon az úton volt, hogy a nagyon is sokáig uralkodott latinnak las- sankint elfoglalja helyét; s a gyakorlati tanúlmányok is, a földrajz, természetrajz, mennyiségtan, melyeket a Ratio Educationis, akkor igen érthető okból, úgy szólván csak függelékül kapcsolt a gymnasium humán tárgyihoz, a mint a nyugati nemzetek kultúrájában egyre fontosabb szerephez jutottak, szerényen bár, de számottevő helyet kezdtek kívánni tantervűnk keretében. Nem utolsó érdemök tehát Rezu- tseknek és tanártásainak, hogy megértették az idők jelét s rajta voltak, hogy az átalakúlás készületlenül ne találja őket. Rezutsek — említettük — már 1829-ki beköszöntőjében kijelentette, hogy a nemzeti nyelv tanítása nem kevésbbé fontos, mint a latin nyelvé. S attól kezdve a féléveket megnyitó tanácskozásokon, az ideig és örökkétartó boldogság alapjának, a vallásosságnak, ápolására és öregbítésére czélzó buzdítása után, a latin nyelvvel a magyar nyelvet is mindenkor különös figyelmökbe ajánlja munkatársainak; s a latin nyelv tanúlását sem pusztán magáért a latin nyelv tudásáért tartja első rangú szükségnek, hanem azért is, hogy a tanúlók az olvasmányokban foglalt nemes és nemesítő eszmék megismerése és megszere- tése által a haza szeretetére, nemzetiségök megbecsülésére s a nemzeti dicsőség megtartására és gyarapítására buzdúljanak, a klasszikusok előadásának utánzása által pedig magyar nyelven is szépen és választékosán irni megtanúljanak. Rajta is volt, hogy a tanúlók a rendes iskolai dolgozatokon kívül jelesebb alkalmakkal előkelő hallgatóság előtt is bemutathassák a magyar nyelv tanúlásában tett haladásukat. A hittani vizsgálaton nemcsak az érseki biztos jelent meg, hanem, ha Egerben volt, maga Pyrker érsek is, egész kíséretével. Ilyenkor nem maradt el a latin mellől a magyar üdvözlő beszéd, sem