Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1894
Tartalomjegyzék
52 letes eljárásnak útját állta. Pászty volt cistercita társával, Marsaikéival, a legidősb tanárral és helyettes igazgatóval, kire minden körülmények közt bizton számíthatott, éber figyelemmel kisérte a magánórák adását s lehetőleg útját törekedett állni a visszaélésnek, hanem ez, igen érthető, nem nagyon gyarapította az egyetértést. Azért, mint elődje, ő is rajta volt, hogy a becsületes munkás, ha kidűl, elöregszik, munkájának megfelelő nyugdíjban részeszüljön; ismételte, a mit a regnicolaris deputatióhoz még 1791-ben benyújtott felterjesztésükben a nyugdíjról elmondtak: a nyugdíj reményének jó hatását, mely a jövő miatti aggodalmakat eloszlatván, a jelenvaló munkához szükséges nyugodságot megadja, és a kötelesség pontos teljesítéséhez elengedhetetlen buzgóságot fokozza. 0 sem volt szerencsésebb, mint elődje; ő is vágyakozott tehát a csendesebb kolostori élet után, hol nem oly ellenkezők az érdekek, és a parancsolás is könnyebb, mert készségesebb az engedelmesség. Nem sokáig kellett már vágyakoznia; a koczka, melynek az 1790. országgyűlés előtt rosszra fordultáról panaszkodtak, 1802-ben ismét és most már az ő javokra fordult. VI. Fejezet. Nem kételkedhetünk, hogy a szerzetes apátságokat és prépost- ságokat visszaállító 1802-ki okiratok bevezető szavai, melyek szerint a király az istentisztelet előmozdításáról és a tanúló ifjúság helyes neveléséről és oktatásáról atyailag kívánt gondoskodni,ä) ezúttal többek voltak puszta szavaknál és nem csak I. Ferencz királynak, hanem kormányának is meggyőződését és igazi szándékát fejezték ki. A királynak is, a kormánynak is elég ideje és alkalma volt belátnia, hogy a jezsuiták és a többi tanító rendek eltörlése után az állam kezébe került gymnasíumok a rendszer módosítása mellett is nem hogy nem javúltak, hanem szinte általánosan elhanyatlottak. Az elidegenített apátsági és prépostsági javak is inkább terhére, mint könnyebbségére voltak a kormánynak. A bérbeadás, mert nagyobbára bizonyos szolgálatok fejében, vagy reményében történt, kevés hasznot hajtott, az elzálogítás pedig még kevesebbet; a lefoglalt birtokok jövedelméből béke idején sem telt ki az iskolák és a templomok fentartásának költsége; az épületek roskadoztak, mert még a múlhatatlanul szükséges tatarozások és tisztogatások is évről évre elmaradtak. Egerben a nagy tűzvész után (1800. aug. 23.) a templom a bérházul szolgált kolostorral és gymnasiummal együtt még egy év múlva is tető nélkül, kormos falaival éktelenkedett, a boltozat beázott, a templomban a ') „. . . . pro paterna cura Nostra et sollioitudine, qua promotioni cultus divini et reotae iuventutis educationi ae institutioui benigne prospectum esse volumus.“ — A pilis-pásztói apátságra vonatkozó okirat eredetije az egri cist. konveut levéltárában.
