Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1894
Tartalomjegyzék
41 két év előtt a biztonság minden bizonyítékával állandósított lakóhelyükből a fejedelem parancsára segítsen kiköltöztem. József császárnak kaszárnyára volt szüksége. Magyarországi körútja alkalmával Egerben szemet vetett a hatalmas lyceumra s czélzást is tett Eszterházy gr. püspöknek, hogy minő alkalmas lenne az a katonaság czéljaira. A püspök nagyon elkomorodott e barbár nyilatkozatra és Józsefnek azt felelte volna, hogy a lyceumba az egri püspök mellett a pápai grófnak is van, még pedig nagyobb beleszólása. Az bizonyos, hogy József császár keresett és talált is helyet a katonáknak, a cistercita convent épületét; s ez a szándéka nem maradt titokban, mert Plachy Cyrill 1786. július 11-én azt írja Eszterházy püspöknek, hogy már két év óta fenyegeti őket a költözködés veszedelme. A püspök e levél vétele előtt már két hónappal meg is kapta a rendeletet a helytartótanácstól, hogy a cisterciták számára vagy a lyceumban, vagy a seminarinmban lakásról gondoskodjék, mert azok konventjét a fejedelem katonai czélokra akarja felhasználni. Eszterházy óvást tett e rendelet ellen, mert ő a lyceumot — úgymond — nem lakóháznak építette, hanem felsőbb tanintézetek számára, a seminariumból pedig nem telepítheti ki a papnövendékeket; de meg a cisterciták konventje sem foglalható le kaszárnyának, mert ahhoz templom is tartozik, azt pedig törvény és jog szerint sem a tanúló ifjúság, sem a hivő nép elől nem lehet elzárni.*) A cisterciták, noha emlékezhettek a Zúryval két év előtt űzött kegyetlen játékra, jóhiszeműségökben remélték, hogy e rendelet, mely a II. Józseftől csak nem rég aláirt diplomának nemcsak magára a a fejedelemre, hanem utódjaira is kötelező nyilatkozataival homlok- egyenest ellenkezik, még vissza fog vonatni. De bizony hiába reménykedtek. Akkor Plachy társaival egyetemben a consistoriumhoz fordúlt hogy az esetre, ha a felség nem áll el szándékától s nekik csakugyan el kell hagyniok lakásukat és iskolájoket, eszközölje ki számukra legalább azt, hogy a templomot nekik és a tanúlóknak meg a hivő népnek hagyja meg, úgyszintén hagyja meg a templom ellátására rendelt gyógyszertárt és hogy e gymnasiumí osztályokat a templom közelsége miatt a seminarinmban rendezhessék be. Sejtették, hogy a kitelepítés után, ha nem rögtön is, a feloszlatás következik, azért annak kieszközlését is kérték még a consistoriumtól, hogy szőlőikből a termést, mely tűrhetőnek ígérkezett, szintén a seminariumba szüretelhessék, mert a konvent épületén belül semmit sem lehet majd megőrizni a katonaságtól. Végül arra kérték még, eszközöljön ki számukra némi kényelmet, állásuknak megfelelőt: „egy-egy szobát a tanároknak, az igazgatónak kettőt s ugyanennyit a perjelnek, és néhány szolga tartását, a ') U. o. N. 6. 7.
