Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1894
Tartalomjegyzék
37 egy nemes úrnő — „Domina nobilis“ — azzal a panaszszal ment a püspökhöz, hogy a professzorok nemes és pórfiú közt nem tesznek különbséget; az ő fiát is „valami haszontalan csínyért“, úgy büntették. a hogy a pórfiúkat szokás büntetni. A püspök megidézte a professzort, hogy tisztázza magát a vád ellen; ez azt írta vissza, hogy, mint professzort, iskolai ügyben az igazgató és a főigazgató, fegyelmi ügyben pedig, mint kiváltságos rend tagját, csak az apát vonhatja kérdőre. A püspök a főigazgatóhoz terjesztette a panaszt. Vörös Antal, a felterjesztett panaszra hivatkozva, dorgáló leiratot küldött, hogy „a büntetésnél szigorúan a fegyelmi szabályzathoz alkalmazkodjanak.“ Valószínűleg a látszat kedvéért írta ezt is, mert következő évi beköszöntőjében azt óhajtja, hogy az egri gymnasiumban legyen minden ez után is úgy, mint az előző évben volt. ’) Ennek az erős önörzetnek tudható be az is, hogy az 1780-tól kezdve egymást érő államosító, németesítő és valláserkölcsi tekintetben közömbösítő rendeleteknek egyátalán nem voltak készséges végrehajtói. Kétségtelen, hogy a II. József parancsára kiadott helytartótanácsi rendeletek, a mennyiben szorosan a tanítás módjára és a tanárok képzésére vonatkoztak, a középiskolai tanítást közelebb vitték czéljához, s azoknak másutt sem engedelmeskedtek nagyobb készséggel mint Egerben; de voltak a rendeletek közt olyanok is, melyeknek az osztrák császár és magyar helytartótanácsa szemében egyéb czéljok nem volt, mint hogy a tanárokból az állami mindenhatóság számára puszta eszközöket faragjanak, készeket mindenre, arra is, hogy a vallásos és a hazafias érzést — mert ez volt legfőbb akadálya a birodalom egységesítésének — mennél jobban és gyorsabban elközönbösítsék. Egy perczig sem maradt volna iskola katholikus egyháziak kezében, ha van a kormánynak elég embere, de nem volt, s így tűrnie kellett, hogy rendeletéi nem hajtatnak végre úgy, a mint óhajtotta volna. Zúry Fülöpre a helytartótanács 1781-ben erősen ráparancsolt, hogy Pászty Kajmond helyett, ne Rojákot küldje Egerbe tanárnak, mert politikai magatartása nem kifogástalan; Zúry nem változtatta meg meg rendeletét, Róják a helytartótanács tiltakozása ellenére is Egerben maradt. 1784 elején ki volt adva szigorú rendeletben, hogy latin iskolába nem szabad felvenni oly tanúlót, a ki nem tud németül Írni és olvasni; Egerben azokat is fölvették, a kik a német betűt nem is ösmerték, s három év múlva, mikor már csak németül tudó tanúlót lett volna szabad felvenni, azokat sem utasították vissza, a kik semmit sem tudtak németül. Ugyancsak 1784-ben a helytartótanács a főigazgatóval ráíratott Zúry apátra, hogy Egerbe a németül nem tudó két ‘) CoDsign. Epist. Oftic. 1780/1.
