Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1894
Tartalomjegyzék
26 Auspice Deo Optimo Maximo, formandae bonis modbus, literis juveu- tuti positum. Anno 1754. Az építményt szakértők 18,000 írtra becsülték; a jezsuiták okkal-móddal tulajdonképen 13,000 frtnyi költséggel állították elő. Ez új iskolaépület felavatása a mondott év július 31-kén, sz. Ignácz ünnepén, ment végbe, megfelelő fénynyel és pompával. Reggel az addigi oskolákból ment az ifjúság a templomba s az ünnepélyes nagymise alatt magához vette az Oltáriszentséget, erre szép rendben tanáriaval együtt dobszó s trombiták harsogása közt vonúlt az új gymnasiumba, melynek dísztermében az igazgató alkalmi beszédet intézett a tanúlókhoz s a nagyszámmal egybegyülekezett vendégsereghez ; végül elzengte az örvendező növendékség a hálaéneket. Délután három felvonásos színmű adatott a gymnasium díszes színpadán, melynek fölszerelésére gr. Barkóczy Ferencz püspök adta a költséget, ki egyszersmind bő kézzel osztott jutalmakat a köztetszésre szerepelt tanúlók közt. Ugyanő, hogy az új gymnasium jövője biztosíttassék, Foglár adományozását saját földesúri beleegyezésének nyilvánításával is megerősítette és hogy a gymnasiumtól minden alkalmatlan szomszédság távol legyen, de a jezsuiták iránti hajlandóságának bebizonyítására is, maga részéről a collegiumnak a gymnasium szomszédságában egy 37 öl hosszú és 29 öl szélességű telket ajándékozott, melyen szép nagy ház állt alkalmas melléképülekkel, s minden polgári és szolgalmi tehertől felmentette. Gróf Barkóczy Ferencz ekkor a kilenczedik évet töltötte már az egri püspöki széken. Ha ez idő alatt, mint híveinek közös atyja és főpásztora, a gymnasiumi ifjúságnak és a tanári testületnek javát is elő törekedett segíteni, számba kellett egyszersmind vennie egyházmegyéjének körülményeit s megfontolnia és előmozdítania annak életbevágó érdekeit is. A Kisdy püspök alapította kassai papnevelőben s a Telekessy, Erdődy és Foglár emelte egri theologiai intézetben oktatott papnövendékség a papság számát mindjobban szaporította, s a XVIII. század közepén már az egri megyének népes és minden tekintetben jeles papsága volt. Azt az egyházi tudományok szentélyébe mélyebben bevezetni s köréből legalább a kitünőbbeknek alkalmat nyújtani, hogy, tanítva, magokat tudós theologusokká képezzék, méltán kívánatosnak tűnt fel előtte. Legbiztosabb út, úgy hitte, az lesz erre, ha a theologiai tanúlmányok kezelését azontúl saját papjaira bízza; a jó Isten meg, kinek kegyes és bölcs gondviselése nagy és kicsiny dolgokra egyiránt kiterjed, tudván, mit forral és fog csakhamar végrehajtani az egyházat s intézményeit gyűlölők serege a Jézus-társaság ellen, úgy vezérlé a főpásztor szivét, hogy azt cselekedje, a mi üdvösebb; t. i. hogy inkább most, a régi mesterek jelenlétében, szervezze az egri theologiai tanintézetet lehető legczélszerübben, mint hogy később
