Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1894
Tartalomjegyzék
23 levéltáros nyolczszáz forintot, a negyedikre Arabrosovszky Mihály kanonok hatszáz forintot, a ötödikre Püspöki András kanonok három- száznyolczvan forintot, a hatodikra Kilián Dániel kanonok négyszáz forintot. Egyéb szükségesekről a collegium főnöke gondoskodott; szerzett egy szentségtartót kétszáztizennyolcz forinton és háromszáz forinton orgonát állíttatott, a templomi ruhák tárát pedig, a gyógyszertár jövedelméből, ezerszáz forint erejéig gyarapította. III. Fejezet Az 1740/1. év a gymnasiumok életében, kivált pedig az egri gymnasiuméban egyike a nevezetesebb éveknek. A gymnasiumi oktatás eddig a kér. kath. hittanításon kívül főleg s majdnem kizárólag a latin nyelvészettel, költészettel és szónoklattal foglalkozott, egyebek, névszerint a reáltárgyak, alig részesültek valami csekély figyelemben. Az említett évben azon változás állt be, hogy — felsőbb rendelet következtében — a történelem s vele összeköttetésben a földrajz, továbbá a számtan behatóbb tárgyalása s az algebra elemei is bevétettek a gymnasinmba, s az eddigi kötött és kötetlen beszédű szavalati gyakorlatokon és iskolai drámákon kívül szokásba vétettek az úgynevezett akadémiák, melyek akkor a nyilvános és ünnepélyes vizsgálatok bizonyos nemét tették s abban állottak, hogy a síkra szálló tanúlókat általok megfejtendő nehézségek vagy megczáfolandó ellenvetések felhozásával a hallgatóság ostromolhatta. Ez minden gymnasiumra nézve közös lendület volt; de az egri iskolák körében egyéb följegyzésre méltó is történt. T. i. Foglár György kanonok és vál. szerbiai püspök 1740-ben megalapította a jogakadémiát s ugyanekkor a gymnasium mellett fejlődött theologiai intézetet az egyházi jog tanszékével gyarapította. „Belátván a törvénytudománynak a magyar nemzet fiaira való hasznos voltát sőt szükségességét — így szól többi közt 1754-ben kelt végrendelete — a haza szeretete ösztönzött, hogy megalapítsam azt, még pedig oly- képen, hogy két év leforgása alatt az egyházi és a hazai törvényeket alaposan megtanulván, mind a magok jogait meg tudják védelmezni, mind a közjóra hasznos szolgálatokat tehessenek.“ E végre 50.000 r. frt. tőkét tett le, hogy annak kamataiból évenkint két jogtanár nyolcz-nyolczszáz, az igazgató kétszáz, tíz jó erkölcsű nemes ifjú har- míncz-harmincz s egy intézeti szolga száz r. forintot húzzon, nyolczszáz forint pedig az iskola folyó szükségeire fordíttassék. E jogakadémia helyiségéül a Káptalan-utczában levő egy emeletes házát,ennek fentartására pedig almagyari szőlőjét rendelte. Foglár hazafias cselekedetét az országos karok és rendek az 1741. XIV.
