Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1894
Tartalomjegyzék
18 elfoglalta az üres rendházat és, miután Schavnikból némi segélyt kapott, a templomot és az iskolát meg a kertet úgy a hogy rendbe hozta. Telekessy sürgetésére a félben szakadt tanítás is megkezdődött, s a két legalsó osztályt júniustól az év végéig Ách József egri papnövendék tanította. E zavarok közt Telekessy püspök egyl íázm egy éj ének javára s a gymnasium dicsőségére is nevezetes dolgot mívelt. A szorosan vett egri egyházmegye területén, melynek most közel háromszázharmincz felszentelt világi papja van, 1699-ben csak harminczkettő volt, a szatmári püspökség területén pedig, mely ekkor az egri püspökséghez tartozott, mindössze hat világi pap munkálkodott. A püspöknek tehát, hogy nagy megyéjét lassankint rendbe hozhassa, mindenekelőtt lelkészekről kellett gondoskodnia. A jezsuiták voltak hivatva, hogy, mint másoknak, az egri püspököknek is segítségökre legyenek egyházmegyéjük újra megalakításában. Az egri egyházmegye több pontján működtek már, mielőtt Egerben is megtelepedtek; legnagyobb szolgálatot tettek azonban Kassán, hol Kisdy Benedek egri püspök 1657-ben az akadémiát, 1660-ban pedig a seminariumot alapította és az ő vezetésük alá rendelte. De egyetlen seminarium a roppant terjedelmű egyházmegye papságának felettébb ritka sorait nem bírta kiegészíteni; elkerülhetetlen szükség volt hát, hogy a török alatt vett sebeiből lassankint kiépülő Eger se maradjon sokáig seminarium nélkül. E czélra Telekessy, hogy a szervezendő seminariumnak, biztos és állandó jövedelmű alapja legyen, I. Lipóttól magához váltotta az apátfalvai — Triúm Fontium de Beel, egykor cistercita — apátság birtokát s már 1700-ban, mikor a seminarium alapítására a királyi jóváhagyást megnyerte, a jezsuiták rendházának közelében házat vett s abban rendelt lakást néhány papnövendéknek és a jezsuiták tartományi főnökéhez fordúlt, hogy rendeljen Egerbe a gymnasium tanárai mellé még egy rendtagot, a ki az ő papnövendékeit a keresztény erkölcstanban — Theologia Morális — oktassa. Székely Ferencz *) küldetett Egerbe 1704-ben s lett a török idők után az első theologiai tanár, a theologia tanárok őse, kisded intézete pedig, mely eleinte a gymnasium igazgatója alá volt rendelve, a később felvirágzott egri seminariumnak alapja. 1704/5-ben a gymnasiumi előadások is rendesen megkezdődhettek, de a vár felmentésére nem jött meg a várt segély s ismét félni kezdtek a zavaroktól. Azonban maga Rákóczy jött február hóban, hogy a várost és várát birtokba vegye, s így, az ő jelenlétében, nem történhettek komolyabb összeütközések a városban. Rákóczy, mint a püspök ')„... qui ex voluntate et supplicatione 111. D Episcopi quattuor clericos Eppalis Seminarii in Theologia Morali instruxit. Hist. Dom. Agr. Soe. J.